Horvátország
(Hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.
Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Split, Fiume.
I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.
Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.
Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA. 2013. július 1. óta az Európai Unió tagja.
Földrajz
Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.[4]
Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:
Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)
Éghajlat
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.
Domborzat
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica).
Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Vízrajz
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².
Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Élővilág, természetvédelem
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
Nemzeti parkjai
Brioni Nemzeti Park
Kornati Nemzeti Park
Krka Nemzeti Park
Mljet-sziget
Paklenica Nemzeti Park
Plitvicei-tavak – a világörökség része
Risnjak hegymasszívum
Észak-Velebit hegyvonulat
Természeti világörökség
Plitvicei-tavak Nemzeti Park – 1949-től nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.
Történelem
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.
A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.
A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.
Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.
Népesség
Általános adatok
Lakosság: 4,29 millió fő (2011). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999).
Népsűrűség: 80 fő/km² (2006). Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zadar és Rijeka vidéke.
Vallások: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3% egyéb 7,5%. A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox egyház követői. Ezen kívül még kisebb számban protestánsok is élnek az országban.
Gazdaság
Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a innen származott. Gazdasága ipari agrár ország.
1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése.
Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.
Általános adatok
A (GDP) bruttó hazai termék (2004) 34 311 millió USD, ebből: szolgáltatás 61,6%, ipar 30,1%, mezőgazdaság 8,2%; GDP/fő: 7 720 USD (2004) – 4,49% növekedést mutatott(2000–2004).
2012-ben a GDP/fő: 18 100 USD (PPP)
Gazdasági ágazatok
Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés.
Mezőgazdaság
A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva- köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék.
Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak.
Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.
Ipar
Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak.
Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is.
Legfontosabb üzemei a kőolaj finomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei.
A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.
Idegenforgalom
Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.
Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.
Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.
Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.
Külkereskedelem
Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, 2012-ben 12,5 milliárd USD, az importé 20,7 milliárd USD.[7] A kivitel kb. 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki. Vezető külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország, Bosznia és Hercegovina, Ausztria, Oroszország és Szlovénia. Az importban Kína is kiemelkedő.
Közlekedés
Közutak hossza: 28 009 km
Vasútvonalak hossza: 2726 km
Repülőterek száma: 22
Kikötők száma: 10
Rendkívül kedvező közlekedés földrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. Fiume (Rijeka) kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastrukturális beruházások kezdődtek.
Gasztronómia
Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.
Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.
A legismertebb ételek, mellyel turistaként akár az olvasó is találkozhatott a következőek:
Csevap: marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.
Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém.
Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.
Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.
Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.
Halételek: legkedveltebb a sült Lignja (tintahal) és a citrommal tálalt girice (vékony szardella).
Turizmus, látnivalók
Dubrovnik óvárosa
Searchtool right.svg Bővebben: Horvátország turizmusa
Searchtool right.svg Bővebben: Horvátország magyar emlékei, látnivalói
Sport
Gradski stadion u Poljudu, Split stadionja
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Horvátország
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
