Riga

Riga (lettül: Rīga, kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa. A Baltikum legnagyobb városa, fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak.

Riga történelmi belvárosa Vecríga 1997-től a UNESCO Világörökség listáján található. Különösen jelentősek az XIX-XX. századfordulón épült szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) épületegyüttesek. Ezek Béccsel, Prágával vagy Budapesttel is állják az összehasonlítást.

A város az észak-svédországi Umeåval együtt elnyerte a 2014-es Európa kulturális fővárosa címet.

Fekvése
A Balti-tenger partján a Daugava folyó torkolatánál terül el.

Lakossága

2007-es adatok szerint a város lakosságának 42,3% lett, 42,1% orosz, 4,4% fehérorosz, 3,9% ukrán, 2% lengyel és a fennmaradó 4,3% egyéb nemzetiségű. Rigában egy km²-re 2382 lakos jut.

Története
Az óváros házai
Régészeti feltárások alapján megalapították, hogy ott, ahol a Riga folyó a Daugavába torkollik, már a 2. században emberi település volt. A 10. századtól a torkolatnál két lív település helyezkedett el. 1159-ben brémai kereskedők kötöttek ki ezeken a településeken. 1186-ban Ikskildében Meinhard von Segeberg misszionárius telepet alapított. Őt követte Albert brémai püspök, aki keresztes lovagok élén érkezett, és 1201-ben várat épített. Ezt tekintik Riga alapítási dátumának, amit a város címérében található évszám is jelez.

Riga városát a brémai Albert von Buxhoevden (wd), Livónia harmadik püspöke alapította, aki a baltikumi terület feletti ellenőrzést biztosítandó a Kardtestvérek lovagrendjét – amely később a Teuton Lovagrendbe olvadt be –, is létrehozta. A pápa jóváhagyta számára a rigai püspök, majd az érseki tisztséget. A püspök és a Teuton Lovagrend megtelepedését követően megjelentek a német kereskedők és Riga 1282-ben a Hanza Szövetség tagja lett. A város alnémet nyelven patakot, csatornát jelent, ez a keresztelés szimbolikus kifejező eszköze.

A várost a kereskedők által választott városi tanács és polgármester irányította, de a városi tanács mellett a püspök és a lovagrend is jelentős hatalmi tényező volt.

A 14. századtól Riga a Baltikum legjelentősebb kereskedelmi központja. Jellemző, hogy ezekben a századokban, a városban működött céhek tagjai között egyetlen lív, vagy lett nevet sem lehetett találni.

A reformáció nagy hatással volt a rigai polgárságra. 1562-ben Rigában feloszlatták a Német Lovagrendet. 1581-ben elfoglalták a lengyelek a várost. 1621-ben svéd uralom alá került.
Riga 1650-ben (Johann Christoph Brotze metszete)

1656-ban rövid időre bevonultak az orosz seregek, majd 1660-ban az Olivai békét követően ismét svéd uralom alá került. Ekkor Riga Svédország „második fővárosa”.

1710-ben az Nagy Északi Háborúban az orosz seregek elfoglalták Rigát, mely 1783-ig a Rigai, majd 1918. november 18-áig a független Lett állam kikiáltásáig a Livlandi kormányzóság (oroszul губерния, gubernyija) központja. 1861-ben megépült az Orosz Birodalom első vasútvonala Riga és Moszkva között. Riga az Orosz Birodalom második legforgalmasabb kikötője Szentpétervár után.

1940. június 17-én a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján bevonult Rigába a szovjet Vörös Hadsereg, de csak rövid ideig tartotta megszállás alatt. Ezt megelőzően a lakosság majdnem harmadát alkotót rigai németeket áttelepítették a Harmadik Birodalomba. Alig egy év múlva, 1941. július 1-jén foglalta el a várost a Wehrmacht. 1944-ben foglalta vissza a Vörös Hadsereg a várost és megalakult a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság.

A függetlenségi mozgalom az 1980-as évek második felében kapott erőre. 1988-ban hivatalosan is megalakult a Lett Népfront Rigában és 1990. május 4-én kikiáltották a független Lett Köztársaságot. A Lett Köztársaság 2004. május 1-jén, hazánkkal együtt felvételt nyert az Európai Unióba, és ugyanebben az évben belépett a NATO-ba is.

Oktatás
A rigai városháza
A Rigai Tudományegyetem alapítására 1919-ben került sor. Ma a hivatalos neve Lett Tudományegyetem (Latvijas Universitāte / Universitas Latviensis). A Lett Tudományegyetem, mint lett nemzeti egyetem megalapítása óta a lett nemzeti identitás, függetlenség és kultúra szimbóluma. Különösen fontos szerepet játszott a szovjet időkben a lett nyelv és kultúra ápolásában. Az oktatás nyelve a lett. A Lett Tudományegyetem Lettország legnagyobb oktatási intézménye. Az egyetem 13 karán közel 25000 hallgató tanul.

Riga első felsőoktatási intézménye az 1862-ben alapított Rigai politechnikum, Rigai Műszaki Egyetem (Rīgas Tehniskā Universitāte). Ez a Baltikum legrégebbi és legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye. Az egyetemnek több mint 13000 hallgatója van. Az oktatás nyelve itt is a lett, de külföldi hallgatóknak lehetőségük van speciális angol nyelvű kurzusok látogatására. Az egyetem különböző fakultásai és épületei Riga különböző pontjain helyezkednek el, a főépület a Daugava partján, Riga történelmi óvárosában található. A Rigai Műszaki Egyetemnek volt rövid ideig tanára a Nobel-díjas német kémikus Wilhelm Ostwald.
Rigának jelenleg 26 felsőoktatási intézménye van, ezeken több mint 100000 hallgató tanul.

Gazdasági élet, közlekedés
Gazdaság
A függetlenség kivívását követően Lettország gazdasága nagyon gyors szerkezetváltáson esett át. Ma a nemzeti jövedelem 70%-a a szolgáltatási szférából származik. A nagy, a Szovjetunió belső piacára dolgozó nehézipari üzemek nagy részét bezárták. A város egyik leghíresebb ipari terméke négy évtizedig, 1965-től 1992-ig a Riga moped volt. A megmaradt és alaposan modernizált lett ipar jelenleg is Rigába illetve annak közvetlen környékére összpontosul.

Közlekedés
Városi közlekedés
Riga városi tömegközlekedését az önkormányzat tulajdonában lévő, 2003. február 20-án alapított SIA Rigas satiksme közlekedési vállalat biztosítja. A rigai közlekedési vállalat 53 autóbusz-, 22 trolibusz- és 10 villamosvonalat üzemeltet.

Rigában az első tömegközlekedési eszköz a lóvasút volt. 1882-ben Svájc főkonzulja, Eugen Diponu alapított lóvasútvállalatot, egy vonallal és egy 40 fő szállítására alkalmas kocsival. A vállalkozás és Riga városi tanácsa 1890-ben kötött szerződése alapján, a Diponu által vezette társaság vállalta további vonalak nyitását és a lóvasút elektromos vasúttá történő átalakítását. A villamos vasút kiépítése egészen az első világháborúig folytatódott és 1915-ben a hossza mintegy 49 km volt, és az év folyamán több mint 52 millió utast szállított. Lettország önállóvá válását követően egy belga vállalkozás üzemeltette a rigai villamosvonalakat. 1931-ben a város villamos közlekedési hálózata városi tulajdonba került.

A második világháborút követően a villamoshálózatot csak részben állították helyre. 1947-től villamos vonalak helyett trolibuszvonalak építése kezdődött. Rigában 1975-ig alkalmaztak kalauzokat a villamosokon és trolibuszokon, majd Lettország függetlenné válását követően 1997-ben ismét bevezették a jegyvizsgálók alkalmazását a villamosok és trolibuszok mellett az autóbuszokon is.

Az első autóbuszvonalat Rigában 1924-ben nyitották. 1938-ban 151, önálló magán vállalkozások által üzemeltetett autóbusz, közel 30 millió utast szállított. A második világháborút követően 1946-ban paranccsal alapították meg az 1-es számú Rigai Autóbusz Üzemet (1. Rīgas autobusu parka). Az 1960-as évektől kezdődően Riga autóbusz közlekedését magyar Ikarus autóbuszok biztosították. 1992-ben az egységes autóbusz közlekedési vállalatot két magánvállalat váltotta fel, az Imanta és a Tālava. Az előbbi a balparti, míg az utóbbi a jobbparti városrész autóbuszait üzemeltette.

1992-ben hozzákezdtek az Ikarus autóbuszok cseréjéhez. 1997-ben 52 db Mercedes Benz autóbuszt vásárolt a város. A két önálló autóbuszvállalatot és a villamos- és trolibuszvállalatot 2005 januárjában ismét egyesítették SIA Rigas satiksme közlekedési vállalat néven.
Helyközi és nemzetközi közlekedés
Riga változatlanul Lettország és egyben a Baltikum egyik legjelentősebb kereskedelmi és közlekedési központja, bár a rigai kikötő forgalma Ventspils mögött visszaszorult a második helyre.

Rigát tengeri kompjáratok kötik össze Stockholmmal, Kiellel és Lübeckkel. A Baltikum legfontosabb repülőtere a rigai repülőtér, és Riga változatlanul fontos vasúti csomópont is Oroszország, Fehéroroszország és természetesen Litvánia és Észtország felé. Rigán keresztül halad a Via Baltica amelyik Prágát és Berlint köti össze a Balti államok fővárosival és Helsinkivel. Riga a Daugava két partján terül el. A folyón keresztül összesen 3 közúti és egy vasúti híd található. Ennek következtében Rigába mindennapos a közlekedési káosz.

Látnivalók

Riga legfontosabb látványossága a Rigai óváros (Vecriga), amely 1997-ben került fel a UNESCO Világörökség listájára.
Kitüntetett figyelmet érdemelnek a 19/20. századfordulón épült szecessziós épületegyüttesek az Alberta ielán.
A Rigai Szabadtéri néprajzi múzeum (Latvijas Etnogrāfiskais brīvdabas muzejs) a világ legegységesebb szabadtéri múzeuma, amely több mint 100 eredeti állapotában konzervált lakóépületet, templomot, szélmalmokat és gazdasági épületeket mutat be.
A Szent Péter templom amelyet a feljegyzések 1209-ben említenek először.
A városház tér és a Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza.
A Rigai Dóm (A szűzanyának szentelt templom). Építését 1211-ben kezdték. Jelenleg a Lett Lutheránus egyház püspöki szék temploma. Rendkívüli értéke az 1601-ben készített orgonája Ez 7000 síppal a világ egyik legnagyobb mechanikus templomi orgonája.
A Szabadság emlékmű. 1935 novemberében leplezték le. A Lett szabadság emlékműve egy női szobor, aki a feje felett egy három csillagból álló ívet tart. A három arany csillag Lettország három tájegységét Kurzeme-t, Vidzeme-t és Latgale-t szimbolizálja.
Rigai Állatkert

Forrás: Wikipedia;

Kép: https://pixabay.com