A magyar paraszti kultúrában január 25-e, Pál napja az egyik legfontosabb télközepi időjósló nap volt.
Őseink úgy tartották, hogy az ezen a napon tapasztalt időjárásból következtetni lehet nemcsak a közelgő tavaszra, hanem az egész esztendő termésére, sőt az emberek és az állatok sorsára is.
Pál napja szimbolikus fordulónapnak számított: a természet lassú ébredésének, a lelki és testi megújulás kezdetének jelképe volt. Ekkorra a tél több mint felén már túl voltak, a nappalok szemmel láthatóan hosszabbodtak, és a remény is egyre erősebb lett a falvakban, hogy közeleg a tavasz.
A legismertebb mondás Pál napjával kapcsolatban így szól:
„Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.”
Ez a rövid versike valójában egy teljes év kimenetelét próbálta megjósolni. Ha Pál napján derült, napos volt az idő, azt jó termés, bőséges aratás jeleként értelmezték. A ködös, borongós időt viszont betegségekkel, nehézségekkel, gyengébb esztendővel hozták összefüggésbe. A szeles idő háborúkat, viszályokat, nyugtalan időket vetített előre a népi hit szerint. Ha pedig eső esett vagy nedves volt az idő, azt sok helyen jó gabonaterméssel, „kedves kenyérrel”, vagyis jó ellátással kapcsolták össze.
Egyes vidékeken külön figyelték a fagy erősségét is. Úgy tartották, ha Pál napján erős hideg uralkodik, akkor a tél még sokáig elhúzódik. Ha viszont enyhülés kezdődik, csöpög az eresz, olvad a hó, akkor már nincs messze a tavasz. Sok helyen Pál napja a baromfi- és jószágtartás szempontjából is fontos jóslónap volt: a gazdák figyelték az állatok étvágyát, nyugtalanságát, viselkedését, mert ebből próbáltak következtetni a következő hónapok időjárására és takarmányigényére.
Mit mutat idén Pál napja?
A HungaroMet előrejelzése szerint az idei Pál nap nem a tél látványos fordulatát hozza. Jobbára összefüggő, vastag felhőtakaró borítja az országot, bár északkeleten csökkenhet a csapadékhajlam, délnyugat felől ugyanakkor egyre többfelé várható eső, zápor. Főként az Észak-Dunántúlon és a Dél-Alföldön megélénkül, helyenként megerősödik a keleti, majd délkeleti szél, a Dél-Alföldön néhol viharos széllökések is előfordulhatnak. A hőmérséklet csúcsértéke 2 és 9 fok között alakul.
A néphagyomány szerint a borús, nedves, szeles Pál nap inkább bizonytalan, változékony időszakot vetít előre, nem a hirtelen tavasz beköszöntét. Ugyanakkor az enyhébb hőmérséklet azt is sugallja: a tél már valóban túl van a csúcspontján, és bár még bőven tartogathat hideg napokat, a természet lassú átalakulása már megindult.
Pál napja ma már nem iránytű a gazdálkodásban, mégis különleges helyet foglal el a magyar hagyományban. Emlékeztet arra, hogy elődeink mennyire szoros kapcsolatban éltek a természettel, figyelték a szelet, a felhőket, az állatokat, és minden apró jelből igyekeztek kiolvasni a jövőt. Pál napja ezért nemcsak időjóslás, hanem egy szemlélet is: annak a tisztelete, hogy a tél közepén is ott rejlik már a tavasz ígérete.
A magyar hagyomány azonban nem áll meg Pál napjánál. A „másnapokra” is maradt egy tréfás, mégis sokat idézett időjósló versike, amelyet sokan a mai napig emlegetnek:
„Ha a kacsa a vízen fennmarad, az idő megváltozik, vagy így marad,
De ha a kacsa a vízben lemerül, az ég beborul vagy kiderül…”
Ez a népi megfigyelés persze inkább mosolyra fakaszt, mintsem pontos előrejelzésre szolgál, mégis jól mutatja, mennyire szerették őseink játékos bölcsességekbe csomagolni az időjárással kapcsolatos tapasztalataikat. A természet figyelése, a jelek keresése ma is része az életünknek – még akkor is, ha ma már műholdak és számítógépes modellek segítik az előrejelzéseket.
