San Marino
Teljes nevén a San Marino Köztársaság (olaszul Serenissima Repubblica di San Marino, emilián–romanyol nyelven San Marein, vagy Ripóbblica d’ San Marein) a világ legkisebb országainak egyike. Dél-Európában helyezkedik el, Olaszország teljesen körülöleli.
Földrajz
San Marino Olaszország enklávéja, az olasz Emilia-Romagna és Marche régiók határán. Domborzatát az Appenninek uralják. A legmagasabb pont a Monte Titano, 749 méter. Vízfelülettel az ország nem rendelkezik.
Az éghajlat mediterrán, forró nyarakkal és enyhe telekkel.
San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és a Vatikán kisebb nála.
Története
San Marino a legrégebbi ma is fennálló köztársaság, amelyet 301-ben alapított egy remete kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). A monda szerint Marinus Dalmáciából érkezett 301-ben (más források pontosítanak: Rab szigetéről származott), és hamarosan kolostort alapított a Titán-hegyen, hogy a Diocletianus császár által üldözött keresztényeket befogadhassa. Emiatt a San Marinó-iak őt tekintik a a köztársaság megalapítójának. Írásos dokumentum azonban csak 885-ben említi a kolostort és a körülötte kialakult települést, amelyet alapítójáról San Marinónak neveztek el. A mai köztársaság parlamentjének elődje az 1000-ben létrehozott népgyűlés (Arengo).
A századok során a környékbeli területek urai többször is megkísérelték elfoglalni az önálló államot, lakói azonban a legtöbb esetben meg tudták védeni. Csak 1739-ben sikerült bevennie a pápa nevében Alberoni legátusnak, de a városkában kitört lázadás hatására XII. Kelemen pápa 1740-ben ismét függetlennek nyilvánította az államot. Napoléon Bonaparte tábornok 1797-ben felajánlotta az országnak területe bővítését és a „barátságát”, azonban az ország lakossága ezt visszautasította, ezzel is törekedve a függetlenség fenntartására. San Marino függetlenségét az 1815-ös bécsi kongresszus is megerősítette.
Időközben átalakult az állam politikai rendszere, a Népgyűlés helyett megalakult a Nagy Tanács, amely 60 tagból áll ma is. Az államnak két államfője (régenskapitány, Capitano Reggente) van, őket félévenként (április 1. és október 1.) választja meg a nagytanács.
A második világháborúban San Marino először hadat üzent Nagy-Britanniának. Olaszország kapitulációjakor kinyilvánította semlegességét, 1944. szeptember 21-én pedig hadat üzent Németországnak.
Itt működött a világ egyik legelső demokratikusan választott kommunista kormánya, 1945-től 1957-ig. San Marino volt a világ legkisebb köztársasága 301-től 1968-ig, amikor Nauru függetlenné vált.
1988-ban az Európa Tanács tagja lett, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 1992-ben lépett be. Nem tagja az Európai Uniónak.
Közigazgatása és politikai rendszere
Alkotmány, államforma
San Marino parlamentáris köztársaság, 1244-ben alkotott köztársasági alkotmánya az egyik legrégebbi az egész világon.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A parlamentként működő Általános Nagytanács (Consiglio Grande e General) tagjait öt évente, népszavazással választják. A parlament két saját tagját jelöli ki régenskapitánynak, akiket hat hónapra választanak. A két régens és a kabinet alkotja a végrehajtó hatalom gerincét.
Szintén a Nagytanács tagjai választják meg a Tizenkettek Tanácsát (Consiglio dei XII), akik az igazságszolgáltatásért felelnek a Nagytanács hatalmi ideje alatt.
Közigazgatási felosztás
San Marino kilenc körzetre (castelli) oszlik, amelyek egyúttal városok is. Ezek a következők:
Gazdaság
Bár San Marino hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak, megegyezés alapján használhatja az eurót saját pénznemeként, és joga van saját euróérméket verni. Az euró bevezetése előtt a San Marinó-i lírát használták, amely lényegében az olasz lírával megegyező pénz volt. A San Marinó-i euróérmék alacsony példányszámuk miatt, ahogy korábban a San Marinó-i lírával is volt, az érmegyűjtők kedvencei közé tartoznak.
A turizmus több mint 50%-át hozza az ország GDP-jének, éves szinten több mint 3 millió turista látogat el ide. Az ország főbb látnivalói – a természeti szépségeken kívül – San Marinóban találhatók. A városfallal körülvett középkori óvárosban több száz éves épületek, templomok állnak.
A Szent Ferenc templom 14. századi;
San Marino bazilika, ahol Szent Marinus, a köztársaság megalapítójának ereklyéi találhatóak;
kormányzósági palota a főtéren;
Borgo Maggiore városrész (fegyver-, bélyeg- és a Garibaldi Múzeum)
a Titano hegy három csúcsán, a majdnem függőleges sziklafal tetején egy 11. századi és egy 13. századi erődítmény látható;
A fővároson kívül a többi településen is van egy-egy középkori templom vagy erődítmény.
A fő iparágak a banki szolgáltatások, a ruhaipar, az elektronikai ipar és a kerámiaipar. A fő mezőgazdasági termékek a bor és a sajt.
Az ország postabélyegeit, amelyek csak az országon belül érvényesek, főleg bélyeggyűjtőknek adják el, ezzel is bevételt generálva.
Az életszínvonal Olaszországéhoz hasonlítható, ahonnan az élelmiszert is szállítják. San Marino vámunióban áll Olaszországgal.
Népessége, lakossága
Általános adatok
Lakossága: 32 438 fő (2013)
Népsűrűség: 533 fő/km2
Az ország két legnépesebb városa San Marino (a főváros), valamint Serravalle, melynek lakossága meghaladja a fővárosét.
A hivatalos nyelv az olasz, a domináns vallás a római katolikus (95%). Az országot teljesen körülzárja Olaszország. Sok olasz él San Marinóban ugyan, s bár az olasz a hivatalos, de az eredeti san marinói lakosság nyelve tulajdonképpen az emilián–romanyol nyelv, mely az olasszal csak újlatin mivoltát tekintve rokon, ugyanis a galloromán nyelvcsaládba tartozik, tehát önálló nyelv.
A kulturális világörökség része San Marino történelmi központja és a Monte Titano.
Gasztronómia
A kicsiny ország konyhájának jellemzője a bor és a sajt.
1981 és 2006 között Imolában tartottak Formula–1 nagydíjakat, melyeket hivatalosan San Marinó-i nagydíjnak neveztek, bár a pálya (Autodromo Enzo e Dino Ferrari) Olaszország területén helyezkedik el. (San Marino-tól kb. 60 km-re.) 2007-től kezdve a misanói versenypálya MotoGp futamoknak ad helyet, ezeket a futamokat is San Marino nagydíjnak nevezik.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz San Marino
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu