Svédország
(Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.
Földrajz
Svédország földrajzilag egy a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország 450 000 km²-en terül el és ezzel a 56. legnagyobb ország a Földön. A legnagyobb svéd sziget Gotland, melynek fővárosa Visby és amely egy népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben inkább svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek. Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint:
Éghajlat
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.
Élővilág és természetvédelem
Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.
Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.
Nemzeti parkok
1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját. Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.
Természeti világörökség
Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.
Történelem
Svédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.
A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány észak német tartományt is.
A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Mérsékelt Párt).
Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.
Közigazgatási felosztása
A megyékre (svédül: län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a hagyományos, tartományok szerinti felosztással.
Népesség
A főváros, Stockholm óvárosa
Svédország népsűrűsége, fő/km² (2007)
Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.
Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.
Általános adatok
Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.
A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).
Legnépesebb települések
Svédország három legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig haladja meg az egymilliót.
Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.
A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.
Svédország lakosainak nagy többsége evangélikus.
Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet –, egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvény került bevezetésre, amelyben a svéd nyelv már az ország hivatalos nyelveként van meghatározva.
Gazdaság
Az egy főre jutó GDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006-2013 között.
A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)
Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.
Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.
Mezőgazdaság
Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6 %-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.
Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmány termesztés ill. állattenyésztés előtérbe kerül.
Az ország 62 %-a erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.
Ipar
A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.
Svédországban négy autógyár működik:A Volvo göteborgi székhellyel, a General Motors érdekeltségében lévő trollhättani Saab, valamint a Koenigsegg (Ängelholm) és a Scania (Södertälje).
A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára a NOHAB (Trollhättan).
A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.
Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003-2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.
Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön (a Sarkkörön túl) bányászott kiváló minőségű vasérc.
Külkereskedelem
Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul. A kivitel fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas. A behozatal nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok.
Közlekedés
Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. (Lásd még: Svédország vasúti közlekedése.) Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.
Kulturális intézmények
Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:
A drottningholmi királyi palota;
Birka és Hovgården viking települések;
Az engelsbergi vasmű;
Tanum sziklarajzai;
Skogskyrkogården temető;
Visby Hanza város;
A Lappföld;
Gammelstad templomközössége, Luleå;
Karlskrona hadikikötője;
Dél-Öland mezőgazdasági körzete;
Falun és Kopparbergslag;
Varberg Rádióállomás;
Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Moldovával, Oroszországgal, Ukrajnával. Svédországban Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei.
Művészetek
Svédország sok popzenei előadó és együttes szülőhelye. Például: Loreen, Eric Saade, Molly Sandén, Danny Saucedo, Darin Zanyar, ABBA, Avicii, Roxette, Ace of Base, Rednex, Dr. Alban.
Basshunter (Jonas Erik Altberg) svéd énekes és DJ, egyaránt előad anyanyelvén és angolul is. Híresek klipjei, melyben a női főszerepet a norvég-iráni gyökerekkel rendelkező pornószínésznő és modell Aylar Lie játssza.
2011-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon Eric Saade képviselte Svédországot, ahol a harmadik helyet szerezte meg „Popular” című dalával. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivált a marokkói származású Loreen nyerte meg „Euphoria” című szerzeményével, így Svédország rendezheti meg a versenyt 2013-ban, immáron ötödször.
Sport
Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás, melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen, melyen gyakran 10000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb, melyet méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Svédország
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
