Az egri börtönben a női fogvatartottak meséket mondanak cédére és elküldik a gyerekeiknek karácsonyra. A balassagyarmatiban a mesekörben az elítéltek dévédére veszik fel az általuk feldolgozott népmeséket és ezt adják át gyerekeiknek a börtön karácsonyi ünnepségén.
Mondják, van olyan gyerek, aki egy ilyen dévédén keresztül ismerte meg az apját. A napokban fejeződött be a börtönökben egy három éves bűnmegelőzési program.
A napokban fejeződött be az a három éves bűnmegelőzési program, melyben az ország huszonnyolc büntetés-végrehajtási intézetében ötezerhétszáz fogvatartott vett részt. Miután a bv. intézetekben a bűnmegelőzés fogalma a lehető legtágabban értelmezhető, ebbe a programba belefért az is, hogy a fogvatartottak egy része piacképes szakmát szerezhetett hogy a munkaképesek nagy többsége rendszeresen dolgozik a szabadságvesztés ideje alatt, és még sok más minden.
A most lezárult TEtt program az áldozatokért és a tettesekért elnevezésű országos projekt bevallott célja az volt, hogy ” az ország minden büntetés-végrehajtási intézetében elősegítse a fogvatartottak társadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedését és csökkentse a bűnismétlés kockázatát”.
Régi szép idők, amikor az ötvenes évek elején szovjet mintára létrehozták a Gyapottermesztési Tanácsot, amely elindította a magyar gyapot programot, melynek megvalósítására az állampusztai börtön földjeit is kijelölték, s miután a gyapotszedés női munkának számított, az elítélt lányok, asszonyok szedték a gyapotot. A tikkasztó melegben kínszenvedés volt a munka, s miután sok volt a selejtes gyapotcsomó, képtelenség volt teljesíteni a normát.
Ma már nincs gyapot és a fogvatartottak is például fa- és textilipari üzemekben, fröccsöntőkben dolgoznak, bútort, cipőt, munka- és formaruhákat készítenek, mi több, a mezőgazdasággal foglalkozó bv. intézetekben meg is termelik a saját ellátásukhoz szükséges élelmiszerek nagy részét. A munkavégzés pedig ugyanúgy beletartozik a börtönökben lezajlott bűnmegelőzési programba, mint a művészeti vagy a meseterápia.
Balassagyarmaton freskóterápia során alakítottak ki börtönkápolnát, Tökölön képzőművészeti terápiás foglalkozásokat tartottak, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben egy angol modell nyomán meseterápiás foglalkozásokat tartanak: a fogvatartott édesanyák cédére mondanak meséket, melyeket azután átadnak vagy elküldenek a gyerekeiknek.
A Büntetés-végrehajtás így próbálja meg életben tartani és megerősíteni a családi kapcsolatokat. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy Magyarországon a mintegy 18 ezer fogvatartotthoz mintegy 40 ezer gyerek tartozik. De hát sorolhatnánk a bűnmegelőzéshez, a reintegrációhoz kapcsolható börtönbeli kezdeményezéseket a váci börtönrádiótól a Börtönszínház Fesztiválig, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által támogatott, Lélekvonat elnevezésű sajátos bűnmegelőzési pályázat projektig.
A pályázatnak az volt a bevallott célja, hogy ” kreatív programok segítségével fejlessze a fogvatartottak személyiségét, szociális képességeit, az empátiát, a toleranciát”. A Lélekvonat zenei és képzőművészeti foglalkozásai a fogvatartottak feltöltődését, élményszerzését, szemléletformálását, a felelősségérzet kialakítását szolgálták, a kommunikációs készség javítását, az emberi kapcsolatok jobb működtetését, a kreativitás kibontakoztatását.
Nem csupán arról van szó, hogy a fogvatartottak hasznosan és olykor értékteremtő módon töltsék el az idejüket, amivel bőven rendelkeznek odabent, hanem arról is, hogy így is beelőzzék a bűnöző életmód esetleges folytatását. A bűnmegelőzés sajátos módszereiről van szó egy speciális területen, a büntetés-végrehajtás intézményeiben. Haszna talán a visszaesők statisztikájában mérhető, és csak remélhető, hogy a börtönökben tudatosan és rendhagyó módszerekkel zajló bűnmegelőzés eredményességét tetten is lehet érni.
A börtönök bűnmegelőzési projektjéhez vajmi kevés köze van, de a fogvatartottak kreativitásáról megfelelően árulkodik, hogy az egri bv. intézet egyik rácsos helyiségének ablakába a foglalkozás idejére az elítéltek kiírták: ZÁRTKÖRŰ RENDEZVÉNY.
Forrás: mixonline
