1313 óta ismert kis település. A 18. század derekán elszegényedett, egy-két holdas birtokon gazdálkodó nemesek lakták. A két világháború között 20-30 holdas birtoka csak két családnak, a többségnek 16-20 holdas birtoka volt. 5 család 5-6 holdas zsellérbirtokon gazdálkodott, aratni ők is eljártak távolabbi vidékekre. A közelben, az Iván és Csér közötti Cséri majorban működött a Széchenyi grófok téglagyára, amelyet az 1930-as évektől 1945-ig Léb Oszkár bérelt a környező földekkel együtt.
A Cséri-major a 16. század elején Iván község kültelkének urasági majorja volt. Eredetileg az Iván határában fekvő közös cseren (erdőn) épült ki, s neve után ítélve a falu közös birtokát képező erdő helyén keletkezett. A 16-17. században még a Csermajor név tartotta magát, csak a 18. században kezdik a szomszédságában fekvő Csér községről Cséripusztának nevezni, de amikor az egykori csererdőt kiirtották, annak neve is feledésbe merült. A községnek az I. és a II. világháborúban is voltak hősi halottai. Nevüket fekete márványtáblán örökítették meg a római katolikus templom falán. 1945 után a sajtoskáli birtokos földjéből osztottak az igénylőknek. Az ötvenes évek beszolgáltatásait viszonylag könnyen átvészelte a falu, elsősorban a cukorrépa termelésnek köszönhetően. 1959 februárjában alakult meg a településen a termelőszövetkezet, amely 1960-ban egyesült a csáfordjánosfai Répcegyöngye Termelőszövetkezettel. Napjainkban 79 fő lakja Csért, 35 házban. A lakosság vegyes vallású.
A Budapesti Tégla- és Cserépipari Vállalat az 1950-es években téglagyárat épített a településen, amelyben a 1980-as években szűnt meg a termelés.
1980-ig két búcsút rendeztek: június 15-höz kapcsolódott az evangélikus búcsú, augusztus 15-höz, Nagyboldogasszony ünnepéhez a katolikus.
A településre főleg osztrák állampolgárok költöztek be, akik a megüresedett házakat vásárolták meg. A falu közepén áll az 1932-ben téglából épült harangtorony.
Cím: Csér Fő u. 44.
Tel: +36 (99) 388-046
E-mail: [email protected]
Web:
