honfoglaló magyarok itt a nyugati végeken alakították ki a védelmi gyepűrendszerüket. Tehát ez a terület is magyarok által lakott terület volt. Babót nevét számos forrás említi már a Szent István király halálát követő háborús korszak idejében. Idézet a Képes Krónikából: „…a császár (III. Henrik) a magyarok bujtogatásától felbátorodva noricumi (bajor harcosok) és cseh seregekkel, továbbá udvari embereinek csapatával az osztrák őrgrófságba ment, ám titkolta, hogy Hungaria ellen vonul és azt színlelte, hogy Abától megegyezést akar kicsikarni…. Gyors menetben a magyar határra támadt és Soproniumnál (Sopronnál) benyomult, amikor azonban Bobuthnál (a mai Babótnál) át akart kelni a Rabchán, nem tudott, mivel a Rabcha folyó áradása a nagyon sűrű bozót és a bugyogó mocsarak miatt áthatolhatatlan volt.”
Ennek a védelmi vonalnak része volt a Feketevár nevű erődítmény, amelynek maradványait a 19. században találták meg. A feltáró ásatások eredményei alapján tudjuk, hogy ez a vár egyidős a honfoglalással, illetve az azt követő évtizedekkel. A vár a Rába erdő északi sarkától kb. 120 m-re, délre az erdő keleti részén, Babót határában az ún. Feketevár-dűlőben fekszik.
Az építmény nyomát először Kiss Márton bíró írta le 1864 áprilisában. 1893-ban Bella Lajos és Fröchlich Róbert járták be. Az ő leírásaik-ból tudhatjuk meg, mely szerint Babót-Ordód határa tölgyerdő, alja marhalegelő, makkoltatás folyik és van benne szántóföld is, ami nagyon kavicsos. Itt találtak egy kutat, amelyet újjal váltottak fel, és ezt a helyet Feketevárnak is nevezik. Itt állott a Feketevár, melynek helye a dombosabb fekvésből is kivehető. Egy sánc alakú földhányás is látható, amelyet egyrészt befelé az erdőbe, délkeleti irányba, másrészről pedig észak-nyugati irányba, a Kis-Rába felé, egészen a Földvár nevű dűlőig, tehát a Hanság széléig nyomot követhetünk. Mivel e helyen római kori téglákat és cserepeket is találtak, az említett földsáncot római útnak is nézték.
A 20. században is folyt a vár kutatása. Nováki Gyula 1952-ben és 1958-ban járt itt. 1965-ben dr. Faragó Sándor a kapuvári Rábaközi Múzeum igazgatója végzett ásatásokat a területen. Az ő munkája révén kaphatunk képet a vár formájáról, elhelyezkedéséről. Az ásatás során egy 4 x 4 m-es szelvényt az északi, a déli szélén pedig egy-egy 1 x 4 m-es kutatóárkot ásatott, amelyben megtalálta a vár 1,8-2 m széles, téglából épített, kör alakú falát. A domb közepén kiásott szelvényben, illetve annak keleti részében egy 50 cm mély árkot tárt fel, amelynek lapos alja 50 cm széles volt, felül azonban 1-1,5 m szélesre tágult. A feltáró munka alapján megállapította, hogy a Feketevár egy kb. 2 m vastag téglafallal kerített, kb. 51 x 44 méteres, ovális alakú vár lehetett, amelynek közepén egy épület – valószínűleg torony – állt (Kiss 1995, 160).
A nyugati gyepűvonal mentén végzett ásatások eredménye megerősíteni látszik azt a tényt, hogy a Feketevár a Rába-menti védelmi vonalnak a része volt. Ez a védelmi mű a Vasvár–Ikervár–Sárvár–Feketevár–
Kapuvár–Földvár vonal részét képezte, amelynek őrzése főleg a 10. században idetelepített besenyő népcsoport feladata volt (Belitzky 1938, 257).
1217-ben II. András király a falut a johannitáknak ajándékozta a „Sopron kapujánál” teljesített szolgálatukért.
1270-ben V. István király a Sopron megyei íjászokat, lövészeket Babóton fölszabadította, hogy birtokaik használata fejében az „ország szélén” őrszolgálatot teljesítsenek.
1272-ben Moys nádor és soproni főispán Babóton állított ki oklevelet.
Kun László király 1274-ben Ottokár cseh király ellen készülve Kapu várát vizsgálta meg, s ez alkalommal Babóton kelt oklevelében Korpádi István fiának birtokot adományozott.
A falu 1387-ig királyi várbirtok volt, ekkor Zsigmond király – Ordóddal együtt – a Kanizsayaknak adományozta.
1536-ban a Nádasdyak birtokába jut, akiktől viszont 1671-ben a kincstár kobozza el, s 1681-ben az Esterházyak kezére juttatja.
Babót földművelő település a 16. században három részből, úgy-mint Babót, Ordód és Hidász falukból állt. Hidász, amelynek határa fölnyúlt a Hanság kiismerhetetlen ingoványaiba, némi halászfalu jelleget is nyert. Ordód a 16. század folyamán katonatelep, lakói darabontok voltak Kapuvárott, s a vár őrizetét látták el. Babóton viszont a puskapor készítéséhez szükséges salétromot állították elő.
1594-ben Babótot, Ordódot és Hidászt elpusztította a török.
Cím: Babót FŐ U. 47.
Tel: +36 (96) 251-116
E-mail:
Web: www.babot.hu
