Az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc idején a község lakossága Kossuth Lajos és a szabadságharc mellé állt. A falu két, haladó szellemű papja a református Szikszai János és a katolikus Mansbart Antal lelkesen buzdította híveit a szabadságharc melletti végső kiállásra. Kossuth Függetlenségi Nyilatkozatát mindketten felolvasták templomaikban. A szabadságharc bukása után mindkettőjüket elhurcolták, és borzalmas kínzások közepette kivégezték őket Nagyigmándon, a református paplak udvarán.
1862-ben a községháza teljesen leégett, a régi iratok elpusztultak. A szellemi élet az 1910-es években kezdett megélénkülni. Egymás után jöttek létre különböző körök, a református olvasókört a katolikus létrejötte követte, majd a gazdakör és a lövészegylet. Az Önkéntes Tűzoltó egylet 1891-ben jött létre 24 taggal. (Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület ma is működik, s hála a helyi fiatalok és vezetőjük lelkesedésének évek óta veretlen megyei bajnokok a versenyeken).
1914. július 26-án küldönc hozta a hírt, hogy Magyarország és Szerbia között kitört a háború. A csákberényi határon átfutott egy töltésen a keskeny vágányú iparvasút, amely a gánti bauxitbányát kötötte össze Bodajkkal. A 18 km hosszú gazdasági vasút 1926-ban épült és 1958-ig üzemelt. Ez az útvonal nemcsak ipari célokat szolgált, hanem a települések közötti személyszállítást is megoldotta.
A telefont 1928 áprilisában szerelték fel a jegyző irodájában. A falunak ekkor már volt orvosa, a patika 1929-ben kezdte meg működését. A községbe a villanyt először 1937-ben vezették be. Ebben az időben az összevont tanítás volt csupán megoldható. A két iskola nagy nehézségek között működött. Meghatározóak voltak a falu életében is a pedagógusok és az egyházak helyi képviselői is. Ezt a népszámlálási adatok is alátámasztják, mert az írni-olvasni tudók aránya a korszakban végig felette volt mind a megyei, mind a járási átlagnak. A falu kedvezőtlen gazdasági adottságai miatt csak kevesen tanulhattak tovább.
A bevonulások zöme 1942 márciusa és 1944 augusztusa között történt. Csákberény a kedvező földrajzi fekvése miatt (három oldalról erdő határolja) súlyos harcok színtere volt. Háromszor cserélt gazdát: oroszok, németek, majd ismét oroszok kezére került. Sokáig azt tanították nekünk, hogy 1945. március 16-án, 13 órakor a szovjet felszabadító hadsereg elsöprő győzelmet aratott az itt állomásozó csapatokon és felszabadította a községet. Ma már tudjuk, hogy csupán a dátum lehet valódi, legfeljebb egy új szemléletű történelmi változás kezdetét jelenthette ez az időpont.
Az ’50-es évek elején megalakult a zámolyi Petőfi TSZ, és akkor engedéllyel lebontották a kastélyt. 1955. augusztus 20-án megalakult az első TSZ. Az ’56-os forradalmi eseményeknek nem volt lényeges, helyi visszhangja. Igaz a községházán levő iratokat elégették, de más rendbontás nem történt. A kastély helyén ’59-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet ’66-ban adtak át. A helyi óvoda ’71-ben kezdte meg működését. A Takarék Szövetkezet ’82-ben nyílt meg a lakosság számára.
Első demokratikus helyhatósági választáson 1990-ben, Kovács Miklós lesz a polgármester. 1994-ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház, Gáspár Mátyás ötlet alapján, és kezdeményezésére, a helyi lakosok segítségével. 1994 másról is nevezetes, ebben az évben kötötték be a községbe az első vezetékes telefonokat.
Második helyhatósági választáson 1994-ben, Huszár István lesz a polgármester. 1994. okt. 23. Címer- és zászlószentelés, Hegyi Károly nyugalmazott katolikus plébános díszpolgárrá avatása. 1995. Vezetékes gáz bevezetése és használatba vétel. 1995. október 8. Id. Merán Fülöp gróf szobrának felavatása (Máhr Ferenc alkotása) 1996. augusztus 20. Első falunap Csákberényben, az új sportpálya átadása. 1997. június 1. Időközi helyhatósági választás Huszár István polgármester halála miatt, a polgármester ismét Kovács Miklós lesz.
Harmadik helyhatósági választás (1998.), Monstori Endrét választják polgármesterré. 1999-ben avatták fel az 1848-49.-es forradalom két csákberényi mártírjának (Manszbarth Antal katolikus plébános és Szikszay János református lelkész) halálának 150. évfordulójára emelt emlékművet (Máhr Ferenc alkotása).
2001. Közművesítés kiépítésének megkezdése.
2002-ben a negyedik helyhatósági választáson, Lóderer Miklóst választják polgármesterré. 2003-2005. A település belterületi útjainak közel 90% leaszfaltozásra kerül. 2004. Elérhetővé válik a lakosság részére a vezetéknélküli szélessávú internet a Csákberény Fejlesztéséért Egyesület (teleházat is üzemeltető) civil szervezet segítségével. 2005. Svéd befektető jelentkezik egy a település melletti – közel 160 hektáron – kiépítésre kerülő sport és szabdidő centrum megvalósítására (a projekt még ez évben bekerül a Nemzeti Fejlesztési tervbe is)
2005. október 07. Az újjáépített Iskola átadása.
2006. évben szilárd útburkolat kerül az Orondi-borút csákberényi szakaszára (már 2005-ben megnyert pályázati forrásból)
Cím: Csákberény Hősök tere 41.
Tel: +36 (22) 564-007
E-mail: [email protected]
Web: www.csakbereny.hu
