1848.áprilisában-májusában a polgári átalakulás helyi eseményei közé tartozik a zsellérmozgalom melynek határozott antifeudális jellege volt. Nemzetőrségbe 104 egyént soroztak be. Bodajk 1848-tól 1910-ig országgyűlési választói kerület székhelye. Első képviselő választás 1848. június 20-án zajlott le. A szabadságharc idején Bodajkot a horvát, majd az osztrák katonaság feldúlta.
A község fejlődése 1950-től lelassult, majd stagnált. 1850-ben 280,1907-ben 339,1930-ban 350 lakóház van. Népessége 1850-ben 1676 fő, 1900-ben 2375 fő, 1913-ban 1955. A XX. sz. elején általános a szegényedés a lakosság körében. Az egykori mezőváros kisközségi rangra süllyedt. Az agrár szocialista mozgalmak 1905-től jelentkeztek. 1906-ban a munkások szervezeti összefogása megtörtént. A földmunkások földosztást követeltek. Erre első alkalommal az 1918-19-es forradalmak idején került sor. A Tanácsköztársaság alatta községet falutanács vezette. A két világháború közötti évtizedekben a kisgyóni szénbánya, a helybeli uradalom, a kőbánya, a vasúti építkezések adtak munkát a lakosság egy részének.
A községben megnyílt a demokratikus átalakulás lehetősége. 1945 április elején Nemzeti Bizottság jött létre. A nagybirtokot /2366 kat. holdat/ 1945 május 10-ig felosztották.
A gazdasági fejlődés nyomán a község lakossága gyorsan növekedett. 1949-ben 2570, 1960-ban 4074, 1973-ban 4182 fő volt. 1973-ban 812 házban 1139 lakás volt. A keresőképes lakosság a kincsesi bauxit bányában, a balinkai szénbányában, a betonelemgyárban., erdőgazdaságban a gyapjúmosó- és szövőgyárban, termelőszövetkezetben dolgozozott.
Külterületi helyek: Egrestanya, Kajmáti, Nádastó, Öregtárnok, Pincevölgy, Tárnok, Varjúvár.
Cím: Bodajk Petőfi Sándor u. 60.
Tel: +36 (22) 410-043
E-mail: [email protected]
Web: www.bodajk.hu