Városunk nevét a tőle délnyugatra fekvő, a népi nyelvben Bodok-nak (ma Vértes) nevezett hegységtől kapta. A magyar középkori oklevelek gyakorlatban Bodogt /1193/, Bodoct /1230/, Bodayth /1460/ változatba fordul elő. Bodajk a magyar honfoglalást megelőző időben is lakott hely volt. Az őskor embere itt ki tudta használni mindazon természeti adottságokat, melyek a lakosság folyamatos életvitelét biztosították. Ennek egyik példáját jelzi Varjúvár. A történelmi népek közül a rómaiak, avarok éltek a tájon huzamosabb ideig. A honfoglaló Árpád fejedelem Bodajkot és a környék több települését, a később alapított fehérvárral együtt, saját nemessége számára foglalta el. Bodajk 1051ben ismét nevezetes esemény színhelye ezen a tájon vívtak döntő ütközetet Béla magyar herceg és III. Henrik a német birodalom császárának csapatai.
A magyar középkor későbbi századai belső küzdelemmel voltak tele. A település a XII. század első harmadában a Szent Margit prépostság tulajdonába került, fél század multán a fehérvári keresztes konvent Szent István egyházának javaihoz tartozik.
Bodajk lakosságát és a földesurak képviselőit a szomszédos, hatalmaskodó főurak: Serédi, Szerdahelyi, de főleg a csókakői várat birtokló Rozgonyi család és katonáik több ízben sanyargatták, javaikat elkobozták. 1536-ban a birtok a Nádasdy család kezébe került, akik ezt 1671-ig bírták. Középkori település Kajmáti és Tárnok.
Cím: Bodajk Petőfi Sándor u. 60.
Tel: +36 (22) 410-043
E-mail: [email protected]
Web: www.bodajk.hu
