A felgyorsuló polgári fejlődést aztán a XIX. században jól reprezentálja – a ma civilként aposztrofált – közösségi szerveződések nagy száma, a helyi sajtókialakulása, mely a járási székhely Adony népünnepélyeiről, műkedvelő és jótékonysági színielőadásairól, kiállításairól; a polgári létforma számos megnyilvánulásáról számol be.
A helyi gazdasági kultúra speciális elemeiként jelennek meg a századok során a szőlőműveléssel, a borászattal, a halászattal és vízi molnárkodással, és a számos más „iparral” kapcsolatos szokások, hagyományok. Több helyi legenda, mese és dal őrzi és örökíti tovább ma is egykori eleink gondolkodás- és érzelemvilágát, élet- és világszemléletét. Községünk is – elszenvedve a történelem viharait- áldoz a nemzeti szabadság oltárán(1848-49.); s mindkét világháború áldozatai között ott vannak az adonyiak; függetlenül nemzetiségi identitásuktól.
S amennyire örömteli az, hogy a származás, nemzetiség soha nem mérgezte a közösség életét, nem volt releváns tényező az együttélésében; annyira fájdalmas is ez a spontán és folyamatos asszimiláció; hisz értékek tűnnek el általa. Már a XIX. utolsó harmadában megszűnik a német nyelvű misézés, s jórészt ennek következményeként lassan „kikopik” a mindennapi életből, a kapcsolattartásból a német nyelv használata.
A XX. század első felében Adony még komoly centrális helyet elfoglalva a régióban -járási székhelyként- töretlenül fejlődik; polgárosul. S bár városi címét már az előző század végén elveszíti, igazán komoly megtorpanást központi szerepének fokozatos elvesztése okoz; az új, szocialista város Dunaújváros (Sztálinváros) felépítése következtében.Rövid „ájultság” után azonban a község fejlődése új lendületet vesz: kiépül az elmúlt évtizedek alatt a városias infrastruktúra. A ’70-es évek közepétől lassan újraszerveződik – először elsődlegesen az amatőr művészeti mozgalom keretében- a helyi társadalom. Ekkor alakul meg – az 1927 óta működő Fúvószenekar mellett- a „Gyöngyvirág”Női Kar, a Néptánccsoport, a Népdalkör. Majd az utóbbi évtized gyümölcseként számos egyesület, alapítvány, klub, kör és társaság; formális vagy informális társadalmi szerveződés teszi teljesebbé az adonyi civil társadalmat. Az újrainduló helyi sajtó a Duna- Adony című helyi közéleti híradóban ölt testet. Számos kulturális és helytörténeti kiadvány megjelenése, kiállítások és előadások mellett fokozatosan nyert polgárjogot az Orbán- fesztivál rendezvénysorozata; illetve más, a hagyományőrzés vagy a hagyományteremtés szándékával elinduló egyéb kezdeményezés. A demokratikus önkormányzati választások óta a helyi képviselőtestület sikerrel munkálkodik Adony fejlesztésén, értékeinek megőrzésén, gyarapításán. A község 1995-ben hivatalos kapcsolatot vett fel a németországi, Hessen tartománybeli Oberweser- Oedelsheim községgel. 1998-ban megalakult az Adonyi Német Kisebbségi Önkormányzat. A II. évezred végének Adonya egy dinamikusan fejlődő, értékeit becsülő és gazdagító; azon közös erőfeszítéssel munkálkodó közösséget jelent; melyhez tartozónak büszkén vallja és vallhatja magát minden adonyi. Az idelátogatók gyönyörködhetnek a Kastély- park, a Szőlőhegy, a halastavak és a Duna, illetve a Nagysziget természeti szépségeiben; az Orbán-kápolnában, a barokk templomban, az emlékpark köztéri szobraiban. Jóféle adonyi bort kóstolhatnak a számos pince egyikében, eredménnyel horgászhatnak, pihenhetnek,szórakozhatnak az infrastruktúrájában már-már városi; nyugalmában, személyességében mégis csak falusi környezetet biztosító városunkban.
Cím: Adony Bajcsy-Zsilinszky 5.
Tel: +36 (25) 504-550
E-mail: [email protected]
Web: www.adony.hu

Kapcsolódó híreinkTöbb ettől a szerzőtől