Küzdelmes meccsen 13–12-re legyőzte a 2018-ban Európa-bajnoki címet nyert Hollandiát a magyar női vízilabda-válogatott, amely ezzel bejutott a hazai rendezésű világbajnokság döntőjébe! Keszthelyi-Nagy Ritáék szombaton este a háromszoros címvédő Egyesült Államokkal mérkőznek az aranyért.
Jöjjön a hetedik! – ezzel az egy kívánsággal vágtunk neki a Hollandia elleni világbajnoki elődöntőnek.
Történetesen a két csapat legutóbbi hat összecsapását kivétel nélkül a magyar női vízilabda-válogatott nyerte. Még 2019 nyarán, a világliga-sorozat negyeddöntőjében volt arra példa utoljára, hogy a hollandok bizonyuljanak jobbnak, azóta pedig akadt olyan meccs is, amelyen öt góllal sikerült kiütnünk őket.
Előzetesen a budapesti vb-elődöntőben is a mieink tűntek esélyesebbnek – és ezt nem csak a szívünk, no meg a több mint 5000 magyar szurkoló jelenléte mondatta velünk –, még akkor is, ha Hollandia meglepően simán, 12–7-re verte a negyeddöntőben a görögöket. A slusszpoén az egészben, hogy Evangelosz Dudeszisz személyében épp egy görög szövetségi kapitánnyal a kispadon. Argentína, Dél-Afrika és Kanada ellen is összességében magabiztos teljesítményt tett le az asztalra a 2018-as Európa-bajnok – egyedül a B csoport rangadóján, a mint mindig, most is bivalyerős, s azóta már biztos döntős Egyesült Államoktól kaptak ki Laura Aartsék (11–7).
Az Eb-győztes, világbajnoki ezüstérmes kapus mindenképpen említést érdemel, és nemcsak azért, mert 2020-ban bejelentett váratlan, és azóta átértékelt visszavonulása előtt Dunaújvárosban remekelt, hanem azért is, mert magyar kollégája, Magyari Alda is így tett két nappal ezelőtt. „Nagyon szeretek a hollandok ellen játszani, de Laura visszatérésével sokat erősödtek a legutóbbi meccseinkhez képest. Nagyot dobhat rajtuk a teljesítményével. Ugyanakkor, ha az ausztrálok elleni, támadásban látott hibáinkat ki tudjuk javítani, nem hiszem, hogy gond lehet” – tekintett előre a kedden parádés teljesítményt nyújtó Magyari.
Nehéz lenne szépíteni, kifejezetten idegesen, bosszantó hibákkal tűzdelt játékkal kezdtek a mieink, a hollandok centerezésből teljesen megérdemelten szereztek vezetést a 3. percben. A meccs képe alapján talán az sem lett volna érdemtelen, ha gyorsan növelik is a fórt, ám ezúttal nekünk volt szerencsénk: Magyari Alda ott folytatta, mint Ausztrália ellen abbahagyta, mi pedig Keszthelyi-Nagy Rita megpattanó lövésével a negyed közepén egalizáltunk.
A pontatlan passzok mellett az sem volt túl jó előjel, hogy Mahieu Geraldine kifejezetten hamar összehozott két kiállítást – a második után pedig Hollandia fórban játszva vissza is szerezte a vezetést. Az adok-kapokból az első nyolc perc végére nem tudtunk jól kijönni, még úgy sem, hogy Magyari neve mellé öt védést írhattunk fel (2–3).
Vályi Vanda hozta szokásos jó formáját, a nagyszünet után is megnyerte a ráúszást – a meccsen már harmadszor. Másfél perc telt el a negyedből, amikor némi lóba után épp Vályi volt az, aki harmadszor is előnyhöz juttatta a magyar válogatottat. Garda Krisztina szenzációs pattintott lövése után ráadásul a meccsen először két góllal is el tudtunk lépni (8–6). Bente Rooge szépített, de Garda a következő magyar akcióból csaknem lemásolta az első gólját, annyi különbséggel, hogy ezúttal egy picit beljebbről lendíthette meg a jobb karját (9–7).
A kék sapkások nem tették meg azt a szívességet, hogy nagyon leszakadjanak, de innentől egyértelműen diktálhattuk a tempót. Ezekben a másodpercekben szinte minden akcióból gól született – mindkét oldalon. Az ütésváltás 11–9-nél szakadhatott volna meg egy sikeres magyar védekezés és „tulipános” kapufa után, ám Keszthelyi-Nagy nem tudta újabb találatra váltani a megúszását. Ehelyett az utolsó másodpercekben hangos füttyszó kíséretében a hollandok jöhettek vissza mínusz egyre – Simone van de Kraats ejtésével pedig meg is tették (11–10).
A záró negyedet is mi kezdtük góllal, ezt követően azonban két emberfórt is elkótyavetyéltünk, ezt kihasználva pedig a 2015-ös vb-ezüstérmes visszajött a meccsbe és 12–12-nél, 6–6 után először kiegyenlített.
Az utolsó négy percnek tehát egálról vágtunk neki. Túl sokat azonban így sem kellett izgulnunk: Leimeter Dóra jelentkezett újabb fontos góllal a jobb szélről, amire az utolsó fél percben hét a hatban támadva sem tudott válaszolni Hollandia (13–12)!
Összejött a hetedik!
A másik ágon a címvédő – a legutóbbi három világbajnokság döntőjét egyaránt megnyert – amerikaiak ellenállhatatlan játékkal verték az olaszokat (14–6).
A hat vb-címével rekordgyőztes Egyesült Államok története során csak egy finálét vesztett el – a 2005-öst. Az ellenfél Magyarország volt.
A mieink 1994, 2001 és az imént említett 2005-ös után történetük negyedik vb-döntőjére készülhetnek.
FINA VIZES VILÁGBAJNOKSÁG
NŐI VÍZILABDA
Elődöntő
Magyarország–Hollandia 13–12 (2–3, 4–3, 5–4, 2–2)
Korábban
Egyesült Államok–Olaszország 14–6 (3–0, 3–2, 4–1, 4–3)
Borítókép: Papajcsik Péter / Index
index