Az infláció és a forint drámai gyengülése miatt újra lépnie kell a Magyar Nemzeti Banknak (MNB): a kamatemelést két forgatókönyv szerint is megteheti a jegybank.
Ezt pedig már a magyar családok pénztárcája is jelentősen megérezheti.
Az MNB ezen a héten folytatja a kamatemeléseit. Az elemzők úgy vélik, még az sem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a jegybank monetáris politikai irányváltást hajt majd végre, s ha ez megtörténik, a befektetőknek néhány nap leforgása alatt jó eséllyel csak egyetlen kamattal kell számolniuk.
Kedden tartja a jegybanki alapkamatról szóló kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank, az egyhetes betéti kamatról szóló tendert pedig – szokás szerint – csütörtökön hirdetik ki.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint két forgatókönyv is létezik a kamatdöntéssel kapcsolatban. Úgy véli, a legjobb az lenne, ha a jegybank feladná a két kamattal történő operálást, és egy lépésben egybevonná a kettőt, iIlletve, ha a továbbiakban irányadó kamatként már nem az egyhetes betéti kamatot kommunikálná, hanem a jegybanki alapkamatot.
Ez szerinte azért lehetne járható út, mert az infláció az egekben van, és tovább emelkedik majd, a forint árfolyama pedig iszonyatosan gyenge. Hozzátette: ráadásul a két héttel ezelőtti, előre be nem jelentett egyhetes betétikamat-emelés nem hozta meg a remélt eredményt.
A kamatok
Török Zoltán szerint meg kellene emelni az jelenleg 7,25 százalékon álló irányadó kamatot (egyhétes betéti kamat), miközben a jegybanki alapkamat csak 5.9 százalékon áll. Véleménye szerint ha a jegybank egybevonná a két kamatot, ez monetáris politikai irányváltást, illetve elég jelentős kamatemelést jelentene.
Így ha kedden a jegybanki alapkamatot legalább 150 bázisponttal – de lehetőség szerint ennél is jobban – emelné a jegybank, akkor minimum 7,4 százalékra emelkedne az alapkamat.
Török szerint ha ezt meglépnék csütörtökön, az egyhetes betéti ráta emelésével könnyen szinkronba hozható lenne a két kamatszint, így nem lenne szükséges a két pályára, mert ennek több a hátránya, mint az előnye.
A másik járható út
A szakember egy második forgatókönyvet is felvázolt. Eszerint, ha nem történne meg kedden az említett politikai irányváltás, akkor elképzelhető, hogy a jegybanki alapkamatot 5,9 százalékról 50 bázisponttal emelik, vagyis a jegybanki alapkamat 6,4 százalékra nő. Csütörtökön pedig az egyhetes betéti kamatot 7,25 százalékról 30 bázisponttal emelnék, ami 7,55 százalékra módosítaná azt.
Ha ezt a kártyát játssza ki a jegybank, gyakorlatilag nem változtat az eddig alkalmazott emelések ütemtervén, viszont a forint gyengülése tovább emeli az inflációt, ami nem érdeke az MNB-nek.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az első forgatókönyv segítene igazán a forinton, a kamatszintek maximumát 2022 végére 9,4 százaléknál érhetjük el.
Meg van kötve a kezük?
A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint a jegybank eddig is nagyon magas szintre emelte a kamatokat, ebben nincs semmi új. Úgy véli, jelenleg elsősorban külső hatások alakítják az inflációt, és szerinte a jegybank ezek ellen semmit nem tud tenni, hiszen az MNB, a Fed és az EKB sem tudja megoldani, hogy
- az odesszai kikötőket megnyissák, így a gabona eljusson a rendeltetési helyére,
- ne legyen földgázmizéria,
- a politikusok leüljenek tárgyalni a békéről.
Suppan Gergely szerint olyan kínálati sokkok keletkeztek, hogy a jegybank tehetetlen, mert semmi befolyása nincs ezekre. A forint nagyon-nagyon érzékeny, s tisztában kell lenni azzal is, hogy kedden megjelennek az MNB új inflációs előrejelzései és GDP-növekedési prognózisai, csütörtökön pedig megérkezik az inflációs jelentés is.
A szakember keddre 100 bázispontos kamatemelésre tippel, amivel a jelenlegi 5,9 százalékos jegybanki alapkamat 6,9 százalékra emelkedne, így az említett két kamatszint közelebb kerülne egymáshoz. Az elemző meglátása szerint a jegybanki alapkamat esetében a keddi 100 bázispontos emelést ezután majd 50 bázispontosak követhetik.
Az egyhetes betéti ráta kapcsán szerinte a jegybank csütörtökön visszatérhet a 30 bázispontos léptékű emeléshez, így az egyhetes betéti ráta 7,25 százalékról 7,55 százalékra emelkedhet.
A Takarékban vezető elemzője véleménye szerint körülbelül októberig, novemberig lehet számítani kamatemelésekre, mert az infláció vélhetően ősszel fog tetőzni. Ez pedig azt jelenti, hogy
október-november környékén érhetjük el a kamatszintek maximumát, s a Takarékbank 8,5 százalékot prognosztizál.
Suppan Gergely úgy tartja, a jegybanki alapkamat is ekkor érheti utol az egyhetes betéti kamatot is. A legmegfelelőbb talán mégis az lenne, ha a jegybank egy lépéssel, egy nagy levegővétellel egységesítené a két kamatszintet. Ez akkora meglepetést is okozhatna, hogy a forintot is nagyon erősíthetné – húzta alá a vezető elemző.
Hangsúlyozta azt is, nem szeretne tanácsot adni az MNB-nek, mert nem lát rá arra, milyen adatokból dolgoznak. A piac jelenleg mindent az egyhetes betéti kamathoz áraz – pl. a BUBOR-t és ezáltal a hiteleket is –, ezért ebből a szempontból jelenleg szerinte nem számít, hol van az alapkamat. Az egyhetes betéti kamat előnye, hogy hetente lehet változtatni, míg a jegybanki alapkamatot csak havonta. A jegybanknak ezért jelenthetett nagyobb mozgásteret, hogy eddig két kamatszintet tartott fent.
blikk
