Az elmúlt századokban a vidéket a Sebes-Körös szabályozatlan vízmozgása alakította ki. A vízjárta mocsaras terület magaslatokkal volt tarkítva. Ez a természeti formagazdaság jó lehetőséget kínált az állattenyésztéshez, a növénytermesztéshez, a halászathoz és a vadászathoz egyaránt. Ezek a terepviszonyok és lehetőségek már az ősidők óta vonzotta az embereket a letelepedésre. A faluból előkerültek már őskori és bronzkori leltek is.
Biharugra legelső elődtelepülései Árpád koriak, ezek az elődtelepülések név szerint: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra ezek többsége a tatárjárás és a törökdúlás időszaka alatt elpusztult, elnéptelenedett és a törökdúlás után nem települt be többé.
A XI-XII. sz. során a gyéren lakott királyi birtokok adományozása folytán növekedett a földesurak birtoka. A környékbeli adománybirtokokon több földesúr is telepített falut. I. (Szent) László király kezdte el, majd Könyves Kálmán király folytatta a váradi püspökség megszervezését. Idővel szabályos kört alkottak a kolostorok sora várad körül, amelyet a király, az államférfiak, az egyházi vezetők, a földesurak egész sora alapított abban az időben. Ugra középkori elődtelepüléseinek élete is egy monostor építésével kezdődött a XII. sz. első felében. A monostor köré idővel faluközösség szerveződött, majd mellette újabbak. Ezt a fejlődést a tatárjárás szakította félbe.
A tatárjárás
Az 1241-42. évi tatárdúlás Váradot és környékét elpusztította. A Várad körüli falvak romokban álltak, egyedül csak a váradi vár tudott ellenállni, de a város külső része és a környék hamarosan prédája lett a Kadán kán vezetésével a borógói szoroson át beözönlő tatár csapatoknak. A településekről elmenekült emberek a mocsár ingoványos, nádasaiban és erdeiben találtak menedéket. Idővel rájöttek a tatárok, hogy ha nincs aki szántson, vessen, arasson, akkor az sincs, aki élelemmel lássa el őket. Miután kezükre került a király pecsétje, az írástudó papokat arra kényszerítették, hogy leveleket írjanak a király nevében. Ezen levelekben arra biztatták a lakosságot, hogy ne hagyja el házát, aki pedig elrejtőzve bujkál valahol az jöjjön elő, mert hamarosan visszatér a király és elűzi a tatárokat. Ezután a tatárok hagyták, had vessenek, műveljék a földet, de amikor eljött a az ideje az aratásnak a tatárok kivették a szájukból a falatot. A régi birtokos nemesség többsége a tatárjárás idején meghalt, így hatalmas területek maradtak gazdátlanul. Ezeket a területeket IV. Béla eladományozta az arra érdemes vitézeinek., akik új birtokos nemzettségeknek lettek ősei a megyében. Így jutott birtokhoz Danela is. Danela az ugraik őse volt. 1329-ben Ugra egész határát felosztották Danela fiai között. A XIV. század utáni két és és fél évszázad alatt felaprózódott az ugrai határ csaknem egy tucatnyi rokon család között , de az Ugraiak (Danela utódai) továbbra is birtokolták a határ területének döntő többségét.
Cím: Biharugra Erzsébet u. 25.
Tel: +36 (66) 498-100
E-mail: [email protected]
Web: www.biharugra.hu
