Tusk: a külső határok megvédése az első parancsolat

forrás: MTI

A korábbi lengyel kormányfő ugyanakkor Szlovákiával, Olaszországgal és Görögországgal együtt Magyarországot is külön kiemelte, arra az álláspontra helyezkedve, hogy ha az unióban valaki kijelenti, hogy nem fogja betartani a szabályokat, legyen szó a dublini rendeletről vagy a kvótákról, az a szolidaritás és közösség lényegét ássa alá.

„A szabályok tisztelete mindig érdekeink egy részének feláldozását jelenti” – közölte Tusk.

Az Európai Tanács elnöke a szolidaritást úgy értelmezte, hogy közös kötelesség a menekültek megsegítése és a külső határok védelme, mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, de senkit nem szabad magára hagyni a terhekkel. A lengyel politikus közölte: szolidaritás nélkül Európa másokon sem tud segíteni.

„Gyakorolni sokkal nehezebb a szolidaritást, mint prédikálni róla” – közölte Tusk.

Az egykori miniszterelnök elmondta: az ENSZ Közgyűlésén tett látogatásakor az a benyomása alakult ki, mintha Európa a világ legrosszabb helye lenne a menekültek számára, ugyanakkor több százezren éppen azért kelnek útra, mert a közösség a legnyitottabb és legtoleránsabb mind között, és nagyobb a biztonság ott, mint máshol.

„Nemsokára teokráciák oktatnak ki minket a vallási türelemről, diktatúrák a demokráciáról, és a tömeges exodus felelősei mondják majd meg, hogyan bánjunk a menekültekkel” – hangsúlyozta Tusk, szóvá téve, hogy egyes országok senkit nem fogadnak be, és Európára mutogatnak, több nyitottságot követelve.

A politikus leszögezte továbbá, hogy nem szabad ábrándokat kergetni, az unió főleg csak magára számíthat, a környező világ nem siet segítségére. Egyeseknek megvannak a maguk gondjai, mások elégedetten nézik Európa küszködését. Tusk szerint új fajta politikai nyomás van születőben: a migrációs nyomás áthelyezése az egyik ország által a másikra olyan, mint egy új hibrid háború új fegyvere.

Tusk egyúttal figyelmeztetett: további milliók indulhatnak útnak. A térségben tett látogatásán arra hívták fel figyelmét, hogy Bassár el-Aszad győzelme most esélyesebb, mint korábban, ami újabb menekülthullámot indíthat el.

„Milliók álmodnak Európáról” – vélekedett Tusk. Az Európai Tanács elnöke szerint a határok hiánya és a könnyű belépés a „Wilkommenpolitikkal” párosulva mágnesként vonzza az embereket.

„A külső határok nélküli Európa egyenlő a Schengen nélküli Európával. Ez pedig olyan rettegés táptalaja lesz mindannyiunk számára, amely előbb-utóbb politikai katasztrófához vezet” – húzta alá Donald Tusk.

A pártok vezérszónokai közül Manfred Weber néppárti frakcióvezető arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberek bizonytalanok, és meg kell mutatni nekik, hogy az unió képes választ adni a helyzetre. Kiemelte, hogy a menekülteket Európa szívesen fogadja, de nem választhatják meg, melyik tagállamba akarnak menni.

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető negatív helyett pozitív hozzáállást, és az intézkedések felgyorsítását szorgalmazta.

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek hozzászólója arra mutatott rá, hogy sem az Európai Tanács, sem az Európai Bizottság javaslata nem jelent megoldást. A lengyel politikus szerint a migrációs válság során a tagállamok megzsarolták és kényszerítették egymást, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat és intézkedéseket hoztak.

„Ha az EU valóban ilyen állapotban van, akkor Isten segítsen meg minket” – zárta felszólalását Legutko.

A liberális Guy Verhofstadt frakcióvezető keményen bírálta a tagállamokat, mert szerinte lassan és nem megfelelően reagálnak. A belga politikus azzal érvelt, hogy míg az Egyesült Államok és Oroszország Szíriával foglalkozik, a következményeket Európának kell viselnie. Őrültségnek nevezte, hogy nem lehet repüléstilalmi övezetet létrehozni Szíriában, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása kell hozzá, de közben Oroszország BT-felhatalmazás nélkül bombázhat civileket.

Philippe Lamberts, a zöldek belga társelnöke úgy fogalmazott, hogy a tanács jó úton jár, de tovább kell haladnia. Említette a legális belépési lehetőségek megteremtését és az állandó elosztási mechanizmus megteremtését.

Louis Aliot a szélsőjobboldali frakcióból arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a tagállamok tudják megoldani a helyzetet, a tagállamok fölötti rendszer nem működik.

A magyar képviselők közül a szocialista Ujhelyi István arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egészséges, akkor egy 500 milliós uniónak nem lehet probléma a menekültválság, viszont azt látni, hogy beteg, és könnyebben legyőzhető, ha vírus támadja meg.

Ez a vírus a politikai akarnokok, kormányfők önzése, a belpolitikai játszmájuk – húzta alá az MSZP alelnöke. A politikus egyúttal számon kérte az Európai Bizottságot, hogy hol van az a jelentés, amelyet az EP a nyáron kért a testülettől a többi között a magyar kormányzat „Európa- és demokráciaellenes” intézkedéseinek vizsgálatáról.

Morvai Krisztina arról kérdezte Ujhelyit, milyen nehézségeket okoz Szeged környékén a migrációs válság. Ujhelyi úgy válaszolt, hogy a magyar társadalom uszító kampány nélkül nem így reagált volna a válságra.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője az európai identitás és kultúra megvédését nevezte a legnagyobb kihívásnak, egyúttal pedig európai népszavazást szorgalmazott, hogy kiderüljön az európai polgárok akarata a menekültekkel kapcsolatban.