forrás: Helyi Híradók
A kormányzati kommunikáció állatorvosi lova lett a mostani bevándorlási válság. Orbán Viktort és talán a V4 vezetőit leszámítva egy ország politikai vezetése sem azt mondja, amit tesz, és még kevésbé azt, amit a választói gondolnak. A kommunikációs űr hamarosan akkora szakadékká tágulhat, ami akár Európa legnagyobb formátumú politikusát, Angela Merkelt is elnyelheti – mondja Kiszelly Zoltán politológus.
Fejétől bűzlik a hal – mondták a rómaiak, és ez ma ugyanúgy igaz, mint kétezer évvel ezelőtt. Az Európai Unió kommunikációs ellentmondások sorozatába keverte magát a bevándorlási válság alig néhány hónapja alatt, élén a „fejjel”, Németországgal, melynek vezetője, Angela Merkel kezdettől fogva tőle szokatlan következetlenséggel nyilatkozott. Egyfajta minta mégis megfigyelhető: a németek diktálta kommunikációs fősodor humánus, befogadó, toleráns megnyilvánulásokat kíván meg, és aki ettől eltér, az gyűlölködik, kirekeszt, sőt egyenesen náci – fejtette ki a Helyi Híradók kérdésére Kiszelly Zoltán politológus.
(MTI/Európai Tanács/Mario Salerno)
A szakember szerint így kerülhetett a célkeresztbe Orbán Viktor, a mostani válságban talán az egyetlen őszinte és következetes uniós vezető, aki bár világosan eltér a fősodortól, legalább kezdettől fogva ugyanazt mondja:
Magyarország nem kér az illegális gazdasági bevándorlásból, csak a háborús menekültek jöhetnek, és ők is csak szabályosan, ellenőrzött körülmények között.
Az EU többi állama eközben beszédében igazodik a véleményvezérekhez, optimista, politikailag korrekt nyilatkozatokat tesznek, amivel nincs is gond mindaddig, amíg a bevándorlóáradat el nem éri őket – emelte ki Kiszelly Zoltán.
Így járt többek közt a horvát kormány, mely hónapokig hajtogatta, hogy nem fog „a magyarokhoz hasonlóan embertelen eszközökkel” bánni a migránsokkal, majd alig egy nappal a tömeg megérkezése után már gumibotoztak a rendőrök és eluralkodott a káosz.
Az igazi gond itt kezdődik, hiszen a migránsok előtt egymásutánban kapituláló vezetők tovább folytatják korábbi kommunikációjukat, viszont a tetteik már nincsenek ezzel összhangban – emelte ki a politológus.
Hazánkkal különösen keményen bántak az unió vezető államai, hiszen egyfelől a kerítésépítés és az állítólagos durva bánásmód miatt ostoroztak minket, másfelől azt ismételgették, hogy nem bújhatunk ki a schengeni kötelezettségünk, vagyis a „menekültek” regisztrációja alól. Kiszelly Zoltán szerint Magyarországnak a bűnbak szerepe jutott, ezért „a lányomnak mondom, hogy a menyem is értse” alapon az unió vezetése azokat az intelmeket is nekünk címezte, amelyeket a többi keleti tagállamnak szánt, így lett a szokásosnál is rosszabb sajtója hazánknak.
A politológus más ellentmondó kommunikációs hibát is talál Németország nyilatkozataiban. „Merkelék következetesen menekültekről és a menekültek integrációjáról beszélnek, ami csúsztatás és ellentmondás egyszerre. A mostani migránsokról ugyanis bebizonyosodott, hogy sokuk nem menekült, de ha mégis az, akkor nem kell integrálni, hiszen a menekülteket addig kell befogadni, amíg a béke beköszöntével haza nem mehetnek” – részletezte Kiszelly Zoltán.
A menekült tehát csak átmenetileg él a fogadó országban, míg a bevándorló marad, Németország mégis mindenkit integrálna, amivel viszont a választók egyre kevésbé értenek egyet.
A szakember szerint a menekültek befogadása jó alkalom volt arra, hogy a Merkelt támogató „transzatlanti nagytőke” enyhítsen a német munkaerőhiányon, egyúttal letörve a béreket. De túllőttek a célon, és a képzett, munkába állítható embereken felül akkora tömegek érkeznek, amelyek súlya alatt hamarosan recsegni-ropogni kezd a rendszer.
„Merkel a végsőkig ki fog tartani, inkább eltereli a vitatémát – most éppen a kvótarendszerre –, mintsem hogy beismerje a tévedését, továbbá azt, hogy Orbánnak igaza volt: a migráció elsősorban német probléma” – véli Kiszelly Zoltán.
A politológus szerint nem lehet ráerőltetni a polgárokra a tapasztalataikkal ellentétes véleményeket, emiatt a hurráoptimista „willkommenskultur” is hanyatlik. „Már a németek zöme is bevándorláskritikus, ha egyelőre nem is elutasító, de mire az utolsó faluba is jut néhány migránscsalád, ez is bekövetkezhet” – vázolta. Kiszelly úgy véli, ezt már a kiváló politikus Merkel sem fogja tudni „elsíkálni”, könnyen lehet, hogy amint elszabadulnak az indulatok, a mögötte álló erők inkább feláldozzák a kancellár asszonyt, hogy pozícióikat megtarthassák.
A bevándorlók és a fogadó, illetve a tranzit országok közti párbeszéd szintén a kommunikáció egy fontos dimenziója, amiről kevesebb szó esik, pedig kellene, mert óriási a hiányosság. Míg az embercsempészek, a népvándorlás szervezői kiválóan kommunikálnak a náluk lévő okostelefonokkal, használják az internetet, addig az érintett államok hagyományos módon, nehézkesen, elavult eszközökkel tájékoztatnak, ami sok félreértés és zűrzavar okozója – mutatott rá a Helyi Híradóknak Németh Erzsébet, a Budapesti Metropolitan Főiskola tanára. A magyar határokra, tranzitzónákba kirendelt tolmácsok természetesen jó szolgálatot tesznek, de a kommunikációs szakértő szerint többszörösen hatékonyabban működhetne egy gyakran frissülő hivatalos állami migrációs weboldal, ahol arab, fárszi, pastu, urdu nyelven tájékoztatnák a bevándorlókat a magyar törvényekről, eljárásokról.
Sok tévhitet lehetne ezen a módon eloszlatni, és a migránsokat félrevezető embercsempészek hamis ígéreteit is gyorsan cáfolni lehetne, így eleve sokkal megfontoltabban, reális elvárások alapján dönthetnének a továbbindulás vagy visszafordulás mellett a migránsok – véli Németh Erzsébet. „A határokon pedig elég lenne kitenni egy táblát a hivatalos oldal webcímével, a migránsok többségénél van okostelefon, sokkal több információ eljutna hozzájuk, mint most, amikor tolmácsok hangosbeszélőn próbálnak kommunikálni velük” – érvelt a szakember. Németh Erzsébet szerint jó példa a kommunikációszervezés hibájára 2010 tavasza, amikor sokan az autójukban rekedtek a váratlanul támadt hóviharban, mert senki nem tudta, melyik út van lezárva, és merre kerülhetnek. Nem kellett hozzá sok idő, és nyáron viszont már az egész ország megtalálta a helyét az árvíz elleni védekezéskor, olyan precíz kormányzati tájékoztatást kaptak az érintettek.
