Az importverseny viszont idén várhatóan valamivel kevésbé szorítja majd a hazai dinnyetermelőket, hiszen az extrém magas üzemanyagárak miatt a déli országokból a nagy távolság miatt képtelenség lesz dömpingáron dinnyét szállítani Közép- és Észak-Európába.
A tavalyi 3500 hektár helyett idén csupán mintegy 2800-3000 ezer hektárnyi területen ültettek görögdinnyét a termelők.
Pedig a görögdinnye az egyik legfontosabb gyümölcsünk, amelyből együnk annyit, amennyit csak tudunk!
A termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt a nyári főszezonban sem számíthatunk 170-180 forint alatti kiskereskedelmi árra kilogrammonként, ami a tavalyi minimumot jelentő 130 forinthoz képest 30-40 százalékos áremelkedést jelent.
TUDTAD, HOGY AFRIKÁBÓL SZÁRMAZIK A GÖRÖGDINNYE? .. UGYE NEM!
„A kertészeti ágazatokat sújtó munkaerőhiány, a dinnye értékesíthetőségének bizonytalansága mellett megjelenik a területcsökkenés okai között az is, hogy számos dinnyetermelő döntött úgy, hogy területén inkább szántóföldi gazdálkodást folytat idén. Ezek a termények (különösen az ukrajnai háború kirobbanását követően) jelenleg kiemelkedő áron értékesíthetők”
Az is fontos szempont, hogy míg a gabonának biztos piaca van, a dinnyeszezon sikere az utolsó pillanatig kétséges: egy hűvösebb nyári időszak éppúgy áthúzhatja a dinnyések számításait, mint egy, a vártnál nagyobb importdömping. Az importverseny viszont idén várhatóan valamivel kevésbé szorítja majd a hazai dinnyetermelőket.
Az extrém magas üzemanyagárak miatt a déli országokból (elsősorban Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból) a nagy távolság miatt képtelenség lesz dömpingáron dinnyét szállítani Közép- és Észak-Európába. Korábban az Ukrajnában termelt dinnye is olcsó konkurenciát jelentett, de a termőterületek egy részének környékén jelenleg is harcok folynak, az emiatt kieső szállításokat nem csupán a hazai, hanem a lengyel és a német piacon is lehetőség nyílhat részben magyar dinnyével kipótolni.
blikk
