A bajor miniszterelnök szerint szó sem lehet kerítésről a német határon

forrás: MTI

Horst Seehofer a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy maga is sürgeti a menedékkérők tömeges beáramlásának korlátozását, de nem egyezne bele kerítés telepítésébe Németország határán. Ha Bajorországon múlik, nem lesz kerítés a német határon. „A bajor határokon pedig végképp nem, de Európában sem” – idézte Horst Seehofert a Süddeutsche Zeitung az online felületén.

Előzőleg Markus Söder pénzügyminiszter egy nyilatkozatában kiemelte, hogy nem tudni, ki lép be Németországba, mert a határellenőrzést ugyan visszaállították, de sokan kelnek át a zöldhatáron. Ezért „a zöldhatár ellenőrzését is meg kell fontolni” – mondta a CSU-s politikus, akit Horst Seehofer vetélytársaként és lehetséges pártelnöki-miniszterelnöki utódjaként tartanak számon.

Hozzátette: a zöldhatár ellenőrzéséről lefolytatandó diskurzusban „majd meglátjuk, hogy végül kerítésekkel, járőrözéssel vagy a határellenőrzés más módszerével” lehet-e a legjobban megoldani a feladatot. Ha nem biztosított az uniós külső határok védelme, „egy német kormánynak azt is meg kell fontolnia, hogy miképpen védi meg a német határokat” – mondta Markus Söder.

Horst Seehofer ellentmondott miniszterének – számolt be a Süddeutsche Zeitung. A kormányfő a lapnak kifejtette, hogy a határellenőrzésben mutatkozó gondokat orvosolják a hot spotok, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok. „Mi biztosítani fogjuk a jogállamiságot” – mondta Horst Seehofer. „A bajor utat mindig is a mérték és a középút jellemezte, nem a szélsőségek” – mondta a tartományi miniszterelnök.

Németországban a menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámaian fölerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása.

A határellenőrzés szeptember 13-i visszaállítása nem csökkentette a migrációs nyomást, mert a határsértők beutazhatnak az országba, ha jelzik, hogy menedékjogi kérelmet akarnak benyújtani.

A CSU kedden felvetette, hogy az úgynevezett repülőtéri eljárás kiterjesztésével alakítsanak ki az országhatár térségében tranzitzónákat, amelyben 48 óra alatt elbírálják, hogy a belépésre jelentkező emberek jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter szerdán azt mondta, hogy támogatja a javaslatot, de annak megvalósításához előbb át kell ültetni a német jogba egy uniós irányelvet, amely felhatalmazza a tagállamokat a repülőtéri eljárás kiterjesztésére. A konzervatív CDU politikusa hozzátette, hogy le kell folytatni a politikai egyeztetést az ügyben, és jelezte, hogy az elképzelés vitatott. „A koalícióban még nem zárult le a véleményalkotás folyamata” – fogalmazott.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) ellenzi a felvetést. A tranzitzónák ügye nem is szerepel a kormány menekültügyi törvénycsomagjában, amelyről csütörtökön kezdett tárgyalni a törvényhozás. Azt egyébként nem tudni pontosan, hogy szeptemberben mennyi menedékkérő érkezett Németországba.

Csütörtökön kiszivárgott adatok szerint 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló, EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett.

Ugyanakkor Thomas de Maiziere egy szerdai nyilatkozata szerint a menedékkérők nem jelentéktelen része igyekszik kivonni magát a regisztráció alól, vagy nem hajlandó ott igénybe venni a menekültügyi ellátást, ahová elhelyezték. Ezért a szeptemberben érkezettek száma jóval nagyobb lehet. A különböző tartományok becslései eltérőek, például a bajor belügyminisztérium szerint 270-280 ezer ember érkezethetett, más tartományokban viszont 210 ezerre teszik ezt a számot.