Békésszentandrás története az õskorban
Neolitkor:
Területünkön a neolitkorban jelenik meg az ember, amire az ásatások során elõkerült eszközök és fegyverek tömeges elõfordulásából következtethetünk.
A neolitkori lelõhelyeket mind a Körösnek az árvízbõl kiemelkedõ partján találjuk. Ez természetes is, mert a kor embere kezdetleges eszközeivel kutat ásni képes nem volt, így a folyó mellé telepedett le, ahol jó ivóvizet és elegendõ mennyiségû halat talált.
A felszínre kerülõ obszidián és kovakõ szilánkokból, nyakékül használt kalárisokból, a kõvésõkbõl, agyagsípokból, agyagedény töredékekbõl, csonttõkbõl, szarvasagancsokból, õzszarvakból készült kalapáló és fúróeszközökbõl, égetett agyag háló-súlynehezékekbõl megállapítható, hogy a területen lakó neolitkori ember eszközeinek és fegyvereinek készítéséhez használt technikai nyersanyaga a fa és állati csontok mellett a kõ, fõtápláléka pedig a folyó nyújtotta húseleség volt.
Fõfoglalkozása a halászat és vadászat volt, de a szövés-fonás sem volt elõtte ismeretlen.
A Bodrogkeresztúri-kultúra ellentett élõ rézcsákánya Békésszentandrásról, a Kr. e. IV. évezred I. negyedébõl. Teste ívelt, foka tompa, a nyéllyuk közelében mesterjegy látható.
Rézkor:
Csiszolt kõeszközöket a réz szorítja ki, mely ide cserekereskedelem útján juthatott. Jórészt ezzel magyarázható az a körülmény, hogy csekély számban fordul elõ tiszta rézeszköz. A községtõl délre a Körös mai ártere felett kb. 4 m magasságban, a holt meder partján lévõ Dûlõháti szõlõkben (Piti, Petyegát) találtak rézvésõket, lándzsaköpõt és vésõmaradványokat. A századfordulón végzett ásatások során rézkori sírokat találtak a gödény-halom környékén és Furugyon is a rézkori kultúra idejére utaló településréteget tártak fel.
Bronzkor:
Rézkort hamar felváltotta a keletrõl jövõ bronzkor (Kr. e. 1500), mely a vörösréz és az ón ötvözetébõl elõállított pompás keménységével rövid idõ alatt meghódította az embert.
Az ékszereket sokszerû változatos formában állították elõ. A kor jellegzetes fegyvere a kard és a harci csákány volt. A bronzkori leletek és ékszerek azt igazolják, hogy az ember foglalkozása elsõsorban is a földmûvelés volt.
A bronz használata hosszú évszázadokig eltartott, s amikor a fémkorszak utolsó periódusa bekövetkezett és a vas használata általános lett, még sokáig megmaradt a bronz is, úgyhogy a két kor között az átmenet igen elmosódott.
Vidékünkön több helyen találtak olyan sírokat, amelyekben bronz és vas tárgyak vegyesen fordulnak elõ (pl. a békéscsabai sírlelet).
Békésszentandráson bronz karperec és kétélû nagy vas kard került elõ. A Mogyorós halmon 1899-ben folyt ásatás alkalmával feltárt kilenc sírból a Kr. u. 3. századból származó emlékek kerültek elõ.
A VI. század elsõ felébõl származó, kiöntõcsöves, gepida edény, Békésszentandrás-mogyoróshalom területérõl. A díszedény korongolt, szürke színû, besimított és bepecsételt díszítésû.
Forrás:Wkikipedia;Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Békésszentandrás Békésszentandrás az õskorban
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
