Hogyan Keletkezett a Nyírjes-tó?
Egyszer IV. Béla király csatába indult bátor katonáival. A vad tatárokkal kellett megküzdeniük, mert betörtek az országba és gyilkolták, fosztogatták a magyart.
A csatamezőkhöz közeledve már lehetett hallani a tatárok lovainak vágtáját. A két tábor összecsapott. Nyilak süvítettek, kardok csörrentek, vér áztatta a földet.
Sajnos királyunknak menekülnie kellett megmaradt maroknyi emberével. Tudták, ha elérik a vadregényes Sirokot, és átússzák a Nyírjes-tavat, bottal üthetik a nyomukat az üldözők. Ám az ellenség közeledett! Góg és Magóg fiait a hegy szelleme mentette meg. Amint a portyázók őseink után vetették magukat a vízbe, megtörtént a csoda. A gyönyörű, kristálytiszta tavacska elkezdett mocsarasodni, majd láposodni. A fosztogatók mind belevesztek.
A Nyírjes-tó ma már védett terület. A tőzeg vastagsága eléri a másfél-két métert is. Benne a molyhos nyír terem meg. Minden egyes nyír egy-egy belefulladt üldöző.
Születése a jégkorszakra lehető. A dombokkal körülvett kis medencéhez összegyűlő csapadék fokozatosan töltötte ki. A hűvös időjárás miatt nem tudott elpárologni, így az évszázadok alatt sajátos összetételű növényvilág telepedett meg itt. Hasonlót Európában egyedül a Balkán-félszigeten találunk.
A tó hossza 175 m, szélessége sehol sem éri el a 100 métert. A láp értékeit 5-20 méter széles harmatkásás-nádas mocsárzóna védi. Átlagos vízmélysége csupán 60 cm, ám aki ezen átjut, annak a rekettyefűz 2-3 m magas, sűrű bozótja állja útját. Csak a kitartóan kíváncsi szemnek nyílik belátás a természet szentélyébe. Ott 1,5-2 m vastag mohaszőnyeg alkotja a talajt, melyet a víz teljesen átitatott. Itt tenyészik a gyapjasmagvú sás, valamint a szőrös nyír is, melyről a tó a nevét kapta.
A lápot 1957-ben fedezte fel Kovács Margit, 1969-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Bár az utóbbi évek szárazabb időjárása sietteti a tó kiszáradását, remélhetőleg még hosszú évszázadokig gyönyörködteti a sirokiakat és más természetkedvelőket a természeti ritkaság.
Cím: Beregdaróc külterület
Tel: +36 (45)487 501
E-mail:
Web:
