Az 1800-as évek elejét természeti csapások vezetik be.
1844-ben tagosítást hajtanak végre: e szerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítik az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapják meg. Balkány népessége ekkor már megközelíti a 3000 főt.
1848. tavaszának forradalmi eszméi ide is eljutnak. Az április 11-én szentesített törvényeket a megyében mindenütt, s így nálunk is kihirdették. A kossuthi hívó szóra a településen kb. 30-an állnak a szabadságharc zászlaja alá 1849. január havában a református egyház felajánlja harangját ágyúöntés céljára.
1848-ban 438 fő a zsidó lakosság száma Balkányban, a legtöbben kereskedőknek valloták magukat, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. A magyar őslakosság korabeli helyzetéhez és igényeihez viszonyítva feltűnően magas a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya a zsidók között.
1858-ban létesült a posta , amelyhez 1893-ban távírdát, 1910-ben távbeszélő állomást kapcsolnak.
A heti vásárok jogát 1859-ben , majd az országos vásártartási jogot 1878-ban kapja a település /a vásártér a mai Kossuth kert helyén volt/.
Orvosa Balkányban 1850. óta van. Az első orvosok: Weinberger Herman, Dr. László Elek, Dr. Bauer Lőrincz, Dr. Leitner András. Az első gyógyszertár 1864-ben nyit, gyógyszerész Kékesi Imre.
Az 1867-es kiegyezés után egy békésebb időszak következik a település fejlődésében. 1897-ben alakult a helyi takarékpénztár mint részvénytársaság. 1909-ben megnyílik a környék első óvodája Balkányban. Óvónő: Szentgyörgyi Amália. 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben iparos ifjúság olvasóköre, 1855 körül dalegylet alakult /vezetője sok éven át Perpé Ferenc tanító/.
A település összlakossága 1869-ben 3977, 1880-ban 3769, 1890-ben 4399 fő volt . Ezekben az években az évi átlagszaporúság meghaladja a 100 főt. Az anyakönyvek tanúsága szerint 1887-ben a születések száma 220, a halálozásoké 102. Az összhalálozás 42 %-a a csecsemőkorra esik /44 fő/, a halál oka legtöbbször különböző lob /gyulladás/, bélhurut, himlő, vörheny. Találunk azonban ilyen bejegyzést is nyomor /az elhalt 45 éves /, /kelevény/ 6-7 hónapos, /bujakor/ 8 hónapos /vízibetegség/ 32 éves.
Az I. világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72 – en meghaltak.
A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy és Lónyai birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között
A II. világháborúban Balkány férfilakossága közül 900-an vettek részt, mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942-43 telén a doni csatában estek el.
1946. február elsején kikiáltják a Népköztársaságot. A változások nyomon követhetők a helyi képviselőtestületi jegyzőkönyvekben is.
1948, a fordulat éve : a képviselőtestület június 2-án ülésezik, és javaslatot tesz a felekezeti iskolák államosítására. Az iskolák állami kezelésbe vételére az 1948. évi 38.tc. megjelenése után, június 19-én kerül sor. Idézet az eseményekről felvett jegyzőkönyvből: Az államosítást követő szeptemberben 14 belterületi, 16 külterületi tanulócsoportban, 29 nevelővel kezdődik a tanítás. Az első körzeti igazgató Inotay László lett.
A Gencsy -kastély államosítását a képviselőtestület 1948. október 15-i ülésén határozza el. 1951-ben következett be változás, gyermekotthon céljára az állam veszi kezelésbe. Előbb felső tagozati gyermekek, később óvodás korúak lettek a lakói.
Az 50-es évek kiemelkedő kulturális eseményei voltak az Ormos András vezette színjátszó csoport és a Szántó János irányítása alatt tevékenykedő dalárda egész estét kitevő előadásai. Előadásuk repertoárjában főleg népszínművek, illetve népdalfeldolgozások szerepeltek. A helyi előadásai után a járás szinte minden községében zsúfolt nézőtér előtt játszottak. A balkányi községi tanács megválasztására 1950. október 22-én, az alakuló ülésére 26-án került sor. A községi tanács elnöke Benke Sándor, elnökhelyettese Jaksi István, titkára Szabó János lett. Minőségi változás, a vezetés színvonalának javulása az 50-es évek végén, a 60-as években következik be.
Balkányt 2004 szeptember 19-én várossá nyilvánították. Jelenlegi népessége 7051 fõ. A lakosság 1/3-a a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 24 „élõ” tanyából áll. A tanyai lakosok száma 2142.
Forrás: http://balkany.hu/
Cím: Balkány Rákóczi u. 8.
Tel: +36 (42) 561 073
E-mail: [email protected]
Web: http://balkany.hu
