Nem ment a szövegértés a netező magyaroknak egy nemzetközi felmérésen.
Még 2012-ben vizsgálták meg 34 ország diákjait a nemzetközi PISA-felmérés keretein belül. A teszt készítői leginkább arra voltak kíváncsiak, mennyire hat a számítógép a fiatalokra a feladatmegoldásokat illetően, illetve hogyan boldogulnak az internet világában. A digitális szövegértésnél honlapokon kellett megtalálni a feladatokban szereplő kérdések válaszait.
A PISA, azaz a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja a kilencvenes években induló felméréssorozat, mely háromévente teszteli a tizenöt éves diákokat. A tanulók szövegértési képességeiket, illetve matematikai és természetismereti tudásukat mérik össze. Országonként 150 iskolát választanak ki véletlenszerűen, s ugyanilyen random módon 35 diák tesztjét küldik tovább a kiértékelésre.
Egy kis ízelítő a kérdésekből: “A megadottak közül melyik honlap írja le a legrészletesebben a fagylalt történetét?”; “Dia blogja mit ír az önkénteskedésről?”; “A felsorolt állítások közül melyik jellemzi legjobban a Szagláskalauz weboldal fő gondolatát?”
A magyar diákok sokáig vesződtek a digitális szövegértés egy-egy feladatával. Előfordult, hogy rossz helyre kattintottak az egérrel, sokáig kutattak válasz után az adott portálokon, illetve sokan bele sem kezdtek a nehéznek ítélt feladványba. Épp ezért a hazai kamaszok csupán a 30. helyet tudták megszerezni, noha nem versenyről beszélhetünk.
Nagy meglepetést okozott, hogy azon iskolák tanulói, ahol gyakran használnak számítógépet, nehezebben boldogultak a matematikai feladatokkal. Akik kevesebb időt töltenek el a képernyő előtt, azok jobban teljesítettek. Pedig, ahogy a szakemberek megállapították, a honlapok sok segítséget nyújtanak (egy adott oldalon rengeteg alpont, megannyi információ van), egy nyomtatott kötetnél viszont “csak” az előttünk lévő szövegre hagyatkozhatunk.
A kutatók úgy vélik, az interneten való olvasásnál mégis okosabb döntés könyvet venni kezünkbe, előbbinél ugyanis hajlamosak vagyunk elkalandozni – gondoljunk csak a cikkekben elrejtett linkekre, amiket látva sokan végig sem olvassák az adott írást, hanem kíváncsian kattintanak rá a
színesen villogó szóra. Ezen kívül – ezt már csak én teszem hozzá – nehéz megszűrni a megbízható oldalakat.
Ma bárki írhat bárhova bármit, és a naiv olvasók mindent elhisznek, még bizonyítékra sincs szükségük az új információk hitelességét illetően.
A PISA felmérés képzeletbeli dobogójának legfelső fokára Szingapúr diákjai állhattak fel, a másodikak a koreaika lettek, a harmadik legjobban teljesítő fiatalság pedig a Hongkongban élő kínai ifjúság lett.
Forrás: kozepsuli;
Nyolc óra munka, nyolc óra netezés…
Rád milyen hatással van a net?
Ó, én csak okosodm tőle! Ismeretterjesztő filmeket nézek a Youtubeon, feladatokat oldok meg, könyveket olvasok a világhálón…Hadd ne soroljam tovább.
Teljesen a függője lettem! Ha két óráig nem nézhetek rá a Facebookra, már rosszul vagyok!
Leginkább szórakoztató oldalakat nézek, de néha rápillantok az Instagramnál hasznosabb oldalakra is, amikből tanulni lehet.
Őszintén? Semmilyen! Ugyanis nem használom az internetet. Ezt a cikket is csak úgy olvasom, hogy egy ismerősöm kinyomtatta.
Úgy érzem, butább leszek három óra netezés után… A szókincsem teljesen elszegényedett, ma már szinte csak a ‘lájk’, a ‘filter’ és a ‘selfie’ szavakat használom…