forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
A német szándék és a közép-kelet európai országok elképzelése között tátongó szakadék áthidalása ma még nehezen képzelhető el. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense és Kiszely Zoltán politológus a brüsszeli uniós csúcstalálkozót elemezte a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint még mindig egy nagyon hosszú folyamat elején vagyunk. Ennek két nagy csomópontja volt eddig, az egyik júniusban, amikor először történt valamiféle megállapodás a menekültügyben európai szinten. A szeptember 23-án tartott uniós csúcstalálkozó volt a második lépés: nagyon sok mindenre, ami azóta alakult, sikerült bizonyos válaszokat adni. Európa ráeszmélt arra, hogy gyors megoldást kell hozni.
Brüsszel, 2015. szeptember 23. Matteo Renzi olasz miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök (b-j) beszélget az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek a migránsválság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2015. szeptember 23-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Gálik Zoltán utópiának tartja, hogy a háborús övezeteket, konfliktuszónákat, ahonnan a menekültek érkeznek, közvetlen pénzügyi támogatásban részesítse Európa, mert az ottani hatalmi központok megakadályozzák, hogy a pénzek megérkezzenek. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a másodlagos zónákban – a Törökországban, Libanonban, Jordániában található menekülttáborokban –kellene-e olyan körülményeket teremteni, amely maradásra bírja az embereket. Emellett, ha Szíriában stabilizálódna a helyzet, a török menekülttáborokban tartózkodó szírek visszaköltöznének, magyarázta az egyetemi docens hozzátéve, az afrikai országokkal kapcsolatban már sokkal bonyolultabb a helyzet.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Gálik Zoltán hangsúlyozta: Európának előbb-utóbb szembe kell néznie azzal a problémával is, hogy a családegyesítések megtöbbszörözik a mostani menekültek számát. Kérdés, hogy Németország, Svédország mikor változtatja meg a menekültpolitikáját, amelynek már most számos jele látható: csökkentik a juttatásokat, szigorítanak a feltételeken.
Kiszely Zoltán politológus úgy véli, a mostani uniós csúcstalálkozó egyik fő tétje az volt, sikerül-e a német álláspontot keresztülvinni Európán, azaz felső limit nélküli kvótával szétosztani a tagországok között a menekülteket. Hangsúlyozta: egyelőre nincsen egységes európai megoldás, mert a német és svéd javaslatokat nem támogatja senki.
A politológus szerint az egyik oka, hogy a menekültek Európába jönnek, egyrészt a földrajzi közelség, másrészt pedig az a tény, hogy nagyon sok ajtó becsukódik. A gazdag Öböl-menti országok nem akarnak menekülteket befogadni, mert megváltoznának a vallási, etnikai arányok, s a kiépített jóléti államukat sem kívánják kiterjeszteni másokra.
Nyugat-Európában ugyanakkor erősíti a bevándorlást, hogy a nagytőkének munkaerőre van szüksége: Németországban 600 ezer, Nagy-Britanniában 400 ezer betöltetlen álláshely van. A németek a szír középosztályt várták, azok azonban már rég ott vannak, a most érkezők pedig részben analfabéta emberek, vagy teljesen más kultúrából érkeznek, nem ismerik a latin abc-t, a nyugati gondolkodást, a többségüket a szociális rendszernek kell eltartania, magyarázta a politológus. Hozzáfűzte: a korábbi becslések szerint a németek a menekültek tíz százalékát tudják integrálni, a most megjelent legoptimistább prognózis szerint viszont 55 százalékukat. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy Németországban vezető közgazdászok azt javasolták, hogy a nemrégiben 8,5 euróra emelt minimálbért le kellene csökkenteni, mert nagyon sok bevándorló nem termeli ki ezt a pénzt, emelte ki a szakértő.
Kiszely Zoltán úgy gondolja, ha Németországba vagy Svédországba a következő hónapokban még fél-, egymillió ember érkezik, akkor meg fog változni a közhangulat, s tőlünk fogják követelni, hogy védjük meg a határokat, vagy a törökök ne engedjenek tovább több embert.
