forrás: Kossuth Rádió, G7
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára beszél arról a Kossuth Rádióban, hogy mennyi többletkiadás jelentkezett eddig a migránskérdés kezelése miatt, és mit tartalmaz ezzel kapcsolatosan az idei költségvetési törvény módosítása.
Néhány héten belül szavazhat a parlament a költségvetés módosításáról, amelyre elsősorban a migrációs kiadások miatt van szükség. A kérdést még a múlt héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vetette fel, majd a konkrét javaslatokat a Költségvetési Tanácsnak is megküldték. A szervezet elnöke, Kovács Árpád a módosításokat indokoltnak tartotta, és úgy látta, forgalmi adóból és jövedéki adóból is több folyhat be, így a rendkívüli kiadások ellenére is tartható lehet a költségvetés egyensúlya.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. MTI Fotó: Soós Lajos
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a G7 című műsorban elmondta, eddig mintegy 29 milliárd forintot csoportosított át a kormány a tartalékokból a migránshelyzet kezelésére, és még további, nagyságrendileg 30 milliárdos kiadás várható. A költségvetési törvény módosítása ezt a körülbelül 60 milliárdos pluszkiadást kezeli. A kormány javaslata szerint a rendkívüli kormányzati intézkedések nevű tartalékirányzatot kell 60 milliárd forinttal megnövelni, és ha esetleg ez sem lenne elegendő, akkor vésztartalékként létre kell hozni egy egymilliárd forintos, de a kormány döntése szerint tovább növelhető előirányzatot.
Banai Péter Benő beszámolt arról is, hogy a kormány úgy látja, a gazdaság – a korábban tervezetthez képest – nagyobb növekedésének köszönhetően az állam bevételei is a tervezett fölött alakulhatnak, az általános forgalmi adóból és a jövedéki adóból olyan pluszbevételek folyhatnak be, amelyek ellentételezhetik a többletkiadásokat. A kormány által benyújtott költségvetési törvény módosítása nem csak a kiadások, hanem a bevételek növeléséről is szól, így a hiánycél továbbra is változatlanul három százalék alatt marad.
Arra a felvetésre, hogy vajon az unió elnézőbb lesz-e költségvetési szigorral szemben a migránskérdés miatt, Banai Péter Benő úgy válaszolt, ezzel a problémával az Európai Uniónak érdemben foglalkoznia kell, s az intézkedések megfogalmazásán túl a migráns-válsággal kapcsolatos költségek fedezését is kezelnie kell. Magyarországon például a 60 milliárdos pluszkiadásoknak töredéke csak az az összeg, amelyet uniós forrásokból finanszírozni tudunk, holott az egész schengeni rendszer és bevándorlás-politika közös európai politika.
Az államháztartásért felelős államtitkár fontosnak nevezte azt is, hogy az Európai Unió ne csak a legmagasabb szinten adjon válaszokat a jelenlegi migránskérdés kezelésére, hanem az uniós pénzügyi források mellett a tagállamok által teljesített kiadások esetében is alkalmazzon speciális elbánást.
A magyar kormány hivatalosan kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy ezeket a rendkívüli kiadásokat más kiadásoktól eltérően ítélje meg a bizottság, az államháztartás pozíciójának értékelésekor az egyedi kiadásokat korrekciós tényezőként vegye figyelembe. Az államtitkár hozzátette: a magyar kezdeményezés mellett ezt a kérdést több más tagállam is felvetette.
A 2016-os, már elfogadott büdzsével kapcsolatban Banai Péter Benő abban bízik, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament helyén fogja kezelni a jelenlegi migránshelyzetet, és megtalálja azokat az európai szintű válaszokat, amelyekkel a probléma kezelhető. Ha ez nem történik meg, továbbra is Magyarországnak kell mindent megtennie, hogy az unió határán bástyaként helytálljon, és további kiadásokat teljesítsen. A jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, s ha semmi nem változik, ezeknek a tartalékoknak nagy részét a migránsválság kezelésére kell fordítani, fűzte hozzá az államtitkár.
