MTI 2015. szeptember 21.

 A zöldenergia a magyar energiafelhasználás mintegy 6,6 százalékát teszi ki, így Magyarországnak minimum duplájára kell növelnie teljesítményét a következő öt évben ahhoz, hogy megközelítse a Nemzeti Reform Programban kitűzött 14,65 százalékos értéket – hívta fel a figyelmet a Multicontact Consulting.

A tanácsadó társaság MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésben kulcsfontosságú szerepe lehet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energiagazdálkodási pályázatainak, amelyek összességében 308 milliárd forinttal járulnak hozzá a célok megvalósításához.

Ehhez társulnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) energetikai kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) pályázatai, illetve a vállalkozások energetikai pályázatai, valamint a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programnak (TOP) a kevésbé fejlett régiók megújuló energiafelhasználását ösztönző felhívásai.

Fajsúlyos szerepet kap az épületenergetika, amely az egyes köz- és lakóépületek hőtechnikai, hőveszteségi kondícióinak javítását célozza a szigetelési, valamint a világítási rendszerek fejlesztésén keresztül.

A távhő és hőellátó rendszerek modernizációja a hálózati veszteségek csökkentése terén a szigetelési és infrastruktúrafejlesztési munkákon túl a különféle telemechanikai eszközök bevezetését is magába foglalja. Mindezek mellett a KEHOP szemléletformálási programokat is indít a fenti újítások megismertetéséért – összegezte a Multicontact Consulting.

Központi jelentőségű célkitűzés a megújuló energiaforrások megnövelt aránya a lakossági, vállalati és közszférában egyaránt. A KEHOP és a Nemzeti Reform Program ennek érdekében ösztönözné a víz-, a szél- és a napenergia fokozott kiaknázása mellett a biomassza és biogáz, valamint a Magyarország adottságai révén nagy potenciált jelentő geotermikus energia felhasználását.

Magyarország a megújuló energia részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta azt is, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el.

A Nemzeti Reform Programban meghatározott kritériumok teljesítése komoly kihívást jelent a magyar energiaszektornak mind technológiai, mind szabályozói, mind pedig hálózatszervezési és folyamatmenedzselési szempontból. Mindezeknek akkor tud Magyarország megfelelni, ha már rövid távon komoly szemléletváltás megy végbe a hazai energetikában, illetve nagyban segítheti a folyamatot az intelligens energiagazdálkodás modelljének felépítése is – idézi a közlemény Kocsis Zsuzsannát, a Multicontact Consulting szakértőjét.