A község központjában található látnivaló a Szent László római katolikus templom, amely klasszicista stílusban épült 1832-1834 között. Oltára a XVIII. századból való, empire szószéke 1894-ből. Oltárképét, ami Szent Lászlót ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából, Pesky János pesti képíró festette 1824-ben.
Szent László(Lengyelország, 1040 körül – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (ur.1077-95).
Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő második fia, I.Géza király öccse, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség. Életének első éveit lengyel földön töltötte, ahonnan 1048 táján Béla családjával tért haza. 1057-58-ban részt vett I.András fiának, a gyermek Salamonnak a megkoronázásán, amelyhez atyja és bátyja mellett ő is a beleegyezését adta.
Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.
Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.
Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.
Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.
1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.
Mai napig a nagyváradiak nagy Szent László-ünnepséget tartanak, minden évben a húsvét utáni ötödik vasárnap de. 11-kor a váradi székesegyházban. Ekkor László király mellszobrát kiállítják a székesegyház főoltárára. A szertartás után megtekinthető az a szekerce ereklyetartó, amely Szent László koponyacsontját tartalmazza. Sok zarándok rója le ilyenkor tiszteletét a szentként tisztelt király előtt.
Forrás:
http://www.aszofo.hu/aszofo.php?muemlek&menu=1
Wikipédia
Cím: Aszófő Balaton u. 15.
Tel: +36 (87) 445-085
E-mail: [email protected]
Web: http://www.aszofo.hu/
