forrás: Kossuth Rádió – 180 perc

A kultúrák harca már elkezdődött, és lesz ez még sokkal rosszabb is – jelentette ki Megadja Gábor eszmetörténész a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ha nem kezelik az akut részét a problémának minél hamarabb, olyan tömeg árad Európába, ami gyakorlatilag kezelhetetlen lesz. Ez akkor is kezelhetetlen lenne, ha közelebbi kultúrából áramlana be ennyi ember, így azonban beláthatatlanok ennek a következményei – fogalmazta meg.

hirmagazin_2015-09-09_132956Röszkéről Budapest felé útnak indult migráns egy autóbuszon az M5-ös autópályán, Kiskundorozsma határában. (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

„Ha két kultúra találkozik, akkor kérdés, melyik engedelmeskedik a másiknak. Normális esetben a befogadó kultúrához alkalmazkodnak a jövevények, ez a gyarmati országból érkezők esetében még meg is volt, de aztán azt láttuk, hogy párhuzamos társadalmak épülnek ki Nyugat-Európában. (…) Ezt tudják a nyugat-európaiak és az amerikaiak is, még ha nem is minden politikusuk hajlandó ezt beismerni. Ha megnézzük, mi történt az utóbbi években Belgiumban, Franciaországban, Svédországban, nehéz volna tagadni ezt a jelenséget” – mondta az eszmetörténész.

„Európa meglehetősen szekuláris, ami nem most kezdődött, hanem immár egy évszázados történet. Azokat a mindennapi életre vonatkozó előírásokat, amelyeket nagyjából azért betartunk, átörökítették, és ezek a kereszténységből származnak. A legnagyobb kérdés, hogy ezek a normák mennyire összeegyeztethetőek azokkal a normákkal, amelyeket a nagyszámú muzulmán tömeg hoz magával” – magyarázta.

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár is az integráció mellett érvel, noha korábban épp ő jelentette ki, hogy a multikulturalizmus megbukott, úgy reagált: szegény Merkel saját magát kényszerítette bele ebbe a harapófogóba. Most már nem tudnak kimászni abból, amit maguknak okoztak a németek – hangoztatta.

„Ha visszatekintünk a történelemben, régebben sem tudott egymás mellett élni nagyszámú keresztény és muzulmán közösség. Itt elő lehet hozakodni azzal, hogy most is élnek muzulmánok Európában, a kérdés mégis az, hogy elfogadják-e a keresztény gyökerű Európa normáit. Látjuk, hogy ahol nem fogadják el, ott ebből mekkora probléma van. És ha nagy tömegben jönnek, még nagyobb probléma lesz” – érvelt.

Amikor a xenofóbnak és populistának minősített Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondja, hogy Magyarország nem akarja a nagyszámú muzulmán tömeg beáramlását, erről a problémáról beszél. Minél több bevándorlót engednek be Európába, annál inkább erősödni fognak az ilyen „populista, radikális, jobboldali” címkével ellátott irányzatok – hangoztatta Megadja Gábor.

„Demokratikus deficitnek nevezik divatosan azt a kritikát, amelyet az Európai Unióval szemben szoktak felhozni, miszerint egy önjáró bürokráciává vált, amely inkább a médiára figyel, ahelyett, hogy a polgárok véleményét meghallaná. Ez a menekültkérdésben elég durván kiütközött. Nyilván lesznek kutatások arra vonatkozóan, mennyire súlyos ez az eltérés, de én egészen biztos vagyok abban, hogy nagyobb lett a szakadék” – fejtette ki.