Tizenhárom évvel azután, hogy utoljára uniós elnökséget vezetett, Franciaország január 1-jétől fél évig ismét az Európai Tanács vezetését töltheti be. Emmanuel Macron köztársasági elnök ebben az időszakban többek között a Schengen reformjára és a digitalizációra helyezi majd a hangsúlyt.

Tizenhárom évvel azután, hogy utoljára uniós elnökséget vezetett, Franciaország mostantól fél évig ismét az Európai Tanács vezetését töltheti be, amelynek jelmondata a Fellendülés, teljesítmény, kötődés lesz.

– Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a január 1-jétől június 30-ig tartó elnökség célját, az mondanám, hogy a határainkon belül együttműködő Európáról át kell térnünk egy a világban erős, teljesen szuverén, a választásaiban szabad és a sorsát kézben tartó Európára

– fogalmazta meg az elnök céljaikat decemberben. Emmanuel Macron a prioritások közül mindenekelőtt a schengeni övezet reformját említette meg.– A menedékjoggal történő visszaélés elkerülése érdekében olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni a határait – figyelmeztetett. Majd hozzátette: ehhez Franciaország a Schengen politikai irányításának létrehozását javasolja az illetékes tagállami miniszterek rendszeres egyeztetésével. Pár héttel ezelőtti, budapesti látogatásán a francia elnök is elismerte, változásra van szükség a migrációs politikában. Mint mondta:

az utóbbi hónapok migrációs történései megmutatták, hogy közösen kell fellépnünk határaink védelmében, közös európai cselekvésre van szükség.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő úgy látja: Macron arra törekszik majd, hogy a schengeni rendszer is politikai irányítás alá kerüljön. Szerinte abban nincs vita a tagállamok között, hogy a belső szabad mozgás miatt a külső határokat jobban kell védeni és az is látható,  a viták inkább a körül lesznek, hogy ezt milyen eszközökkel, kinek a finanszírozásával kell végrehajtani. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a nagy vita a dublini rendszer reformja, vagyis az uniós menekültügyi szabályok terén lesznek, mivel ebben a kérdésben nagyon eltérőek a tagállami érdekek.

Macron elnök korábban kijelentette azt is, hogy a francia elnökség új egyensúlyt szeretne teremteni a klímavédelem és a gazdaság között. Szerinte karbon-adóra is szükség lesz.

Ez a határokon beszedett adónem lehetővé teszi, hogy átalakítsuk a gazdaságainkat, miközben megőrizzük a versenyképességet

– fogalmazott.

Decemberi párizsi sajtótájékoztatóján a francia elnök a maastrichti kritériumok által meghatározott költségvetési keretrendszer újragondolását is javasolta. Hangsúlyozta azt is, hogy jól fizető munkahelyeket akar teremteni Európában, és kollektív erőfeszítésekre szólított fel a foglalkoztatás területén a munkanélküliség elleni küzdelem és a szociális modellek harmonizálása érdekében. Emmanuel Macron ugyanakkor azt is szeretné, ha Európa valódi digitális nagyhatalommá válna. Az utóbbival kapcsolatban Soós Eszter Petronella megemlítette, hogy ennek a piacnak a szabályozására és újragondolására már két dokumentum is létezik: ilyen a digitális szolgáltatásokról és -piacról szóló irányelvtervezet.

A jogállamiság kérdésköre is felmerült az elnökség prioritásai között: Macron szerint a jogállamisági vita megosztotta Nyugat- és Kelet-Európát. Soós Eszter Petronella kiemelte, hogy mivel Franciaország az unió nettó befizetője, ezért fontos neki a jogállamiság és a korrupcióellenesség, ugyanis nem mindegy, hova kerülnek a befizetései. Szerinte a francia elnökválasztási kampányban ezt emlegetni fogják, e mellett már Budapesten is beszélt erről a témáról. A szakértő hozzátette: témaszinten napirenden lesz a kérdés az elnökség alatt is, de úgy látja, hogy meg kell várni az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését is.

Emmanuel Macront sokan bírálták, amiért nem halasztotta el a francia elnökséget a választás utáni időszakra.

A szakértő úgy látja, hogy a következő fél év egy hivatali előny a francia elnöknek, és kampánycélokra fogja használni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta a soros elnökségnek nincs olyan nagy jelentősége, de lényeges abból a szempontból, hogy egy-egy ország megmutassa magát és a számára fontos ügyeket lendületbe hozza.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-én beszédet mond Párizsban az EU-elnökség átvételéről tartott sajtótájékoztatón (Fotó: Ludovic Marin)

magyarnemzet

Hirmagazin.eu

ElőzőDrasztikus a drágulás idehaza
KövetkezőŐ nyerte a Magyar Aranylabdát
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza