Nem könnyű fiatal édesanyának lenni, akinek ráadásul teljes munkaidőben dolgoznia is kell a megélhetésért, és az embernek ilyenkor minden segítségre szüksége lehet.
A legtöbbször a családtagok vagy barátok vállalják magukra a feladatot, hogy vigyáznak a gyerekre, míg a szülők dolgoznak. A leggyakoribb talán az, hogy a nagyszülők vigyáznak az unokákra, és ez abban is segít, hogy erős kötelék alakuljon ki közöttük.
Egy nagymama azonban árat szabott annak, hogy vigyázzon az unokájára. A nő a Redditen osztotta meg a történetét, és azt kérdezte a felhasználóktól, valóban bunkóság volt-e a részéről, hogy pénzt kért a lányától azért, hogy vigyázzon az unokájára.
Sok Reddit felhasználónak határozott véleménye volt ezzel kapcsolatban: néhányan azt mondták, joga van fizetséget kérni, míg mások erőteljesen támadták.
Lehet azzal érvelni, hogy a munka az munka, és kompenzálni kell, a felhasználók nagy része azonban kiemelte, hogy a nő lánya is csak nehezen tud megélni, ezért kegyetlenségnek tartják, hogy pénzt kér tőle.
„A lányom 29 éves, van egy 1 éves fia, és hamarosan visszamegy dolgozni” – írta a nagymama. „Heti 5 napot dolgozik, körülbelül napi 7-8 órát reggel 7:30-tól délután 3-ig, és megkérdezte, hogy hajlandó lennék-e vigyázni a fiára heti 2-3 alkalommal. Természetesen nyitott vagyok arra, hogy az unokámmal töltsem az időt, de elmagyaráztam neki, hogy 12 dollárt kérnék érte óránként. Megértette, hogy fizetséget szeretnék, de azt mondta, csak 10 dollárt tud adni óránként, mert azt mondja, ennél többet nem tud megengedni, annak ellenére, hogy 22 dolláros óradíjért dolgozik.”
A nő elmagyarázta, hogy neki is megvan a saját élete és munkája, és ha időt akar szakítani arra, hogy az unokájára vigyázzon, azért kárpótlást vár.
„Nem vagyok napközi, megvan a saját életem, dolgozom, és szerintem a lányomnak meg kell értenie, hogy fel kell áldoznom az időmet, amikor otthonról dolgozom, és ha feláldozom ezt az időt, akkor pénzre van szükségem, hogy pótoljam ezt a kiesést” – írta. Azzal érvelt, hogy minden órában, amit az unokájával tölt, dolgozhatna, és pénzt kereshetne. „Nem tudok egyszerűen otthonról dolgozni, és közben a gyerekre is vigyázni. A lányom azt mondja, csak heti 2-3 alkalomról lenne szó, mert a másik 2-3 napban a férje szülei vigyáznának a babára, és ő gondoskodna az ennivalóról. Szeretem az unokámat, de ahogy azt már mondtam, nem vagyok napközi.”
A közösségi oldal felhasználói véleményére volt kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy valóban ő tévedett-e ebben a helyzetben, és a többség erőteljesen támadta őt.
„Egyszerűen csak mondd azt, hogy nem akarsz bébiszitterkedni. Több mint 2/3-át kéred annak a bérnek, amit a lányod megkeres. Nyilvánvaló, hogy ezt nem engedheti meg magának. Csak, hogy tisztázzuk, nem azért vagy bunkó, mert fizetséget kérsz, hanem mert valójában nyilvánvaló, hogy nem akarod ezt csinálni, és ahelyett, hogy ezt nyíltan kimondanád, inkább felháborító összeget követelsz (ahhoz képest, amennyit a lányod keres)” – írta az egyik felhasználó. Sokan azt is hozzátették, hogy ennyi pénzért a nő lánya akár egy olcsóbb napközit is találna.
„Igen, te vagy a bunkó” – írta egy másik felhasználó. „Nem azért, mert fizetést kérsz. Végül is a heti 24 óra alapvetően részmunkaidős állás a saját munkád mellett. Nem, azért vagy bunkó, mert megpróbálod kiforgatni a lányodat a fizetése 2/3-ából. Persze, valószínűleg egy napköziben is ennyit kellene fizetnie – talán még többet is. De egy napköziben az alkalmazottak mindenféle képesítéssel rendelkeznek. Miért érzed úgy, hogy akkora fizetséget érdemelsz, mint egy napközi dolgozói?”
Többek szerint egyértelmű, hogy a nő nem akar vigyázni az unokájára, és arra kérték, legyen őszinte ezzel kapcsolatban.
„Csak mondj nemet. Mondd meg, hogy nem akarod ezt csinálni. Ez teljesen rendben van. De teljesen másik világban élsz, ha azt gondolod, hogy valaki, aki óránként 22 dollárt keres, megengedheti magának a 12 dollárt óránként. Ez őrültség. Ahelyett, hogy manipulatív lennél, megpróbálhatnál segíteni” – írta egy harmadik hozzászóló. „Én is kisgyerekes anyuka vagyok. Nem szeretek más gyerekeket. De ha egy családtag arra kérne, hogy vigyázzak a gyerekére, nem mondanám, hogy csak akkor teszem meg, ha nekem adja a jövedelme bruttó 70%-át. Azt mondanám, hogy sajnálom, de nem vagyok alkalmas arra, hogy mások kisgyerekére vigyázzak. De szívesen segítenék keresni egy közeli bölcsődét, ha szeretné.”
twice
