Az amerikai külügyminiszer orosz kollégájával tárgyalt.
Komoly következményei lesznek annak, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát – közölte az amerikai külügyminiszter orosz kollégájával, akit arra szólított fel, hogy keressen diplomáciai megoldást a válságra.
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Stockholmban tárgyalt egy nappal azután, hogy Washington bejelentette: kész határozottan, akár súlyos büntetőintézkedésekkel reagálni egy esetleges orosz támadásra.
„A válságot legjobban diplomáciai úton lehet megoldani” – mondta Blinken újságíróknak a tárgyalás előtt. Hozzátette, hogy Moszkvának és Kijevnek teljesítenie kell a 2015-ben kezdődött minszki békefolyamat keretében tett kötelezettségvállalásait. Az akkori megállapodás célja az volt, hogy véget vessen a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti háborúnak.
Washington ezt szeretné segíteni, de
„ha Oroszország a konfrontáció folytatása mellett dönt, annak komoly következményei lesznek”
– mondta Blinken.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint, amelyet az Interfax orosz hírügynökség idézett, Lavrov közölte Blinkennel, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül, ha Kijev hagyja belerángatni magát az Egyesült Államok „geopolitikai játékaiba”.
Lavrov azt is közölte Blinkennel, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak hosszú távú biztonsági garanciákban kell megállapodnia Oroszország nyugati határait illetően.
A két külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) stockholmi tanácskozásának szünetében folytatott félórás tárgyalást.
Ez volt a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel Putyin és Joe Biden amerikai elnök júniusi találkozója óta.
Egy magas rangú amerikai külügyminisztériumi vezető szerint Blinken és Lavrov tárgyalása „komoly, józan és üzletszerű” találkozó volt.
Az EBESZ-tanácskozáson felszólalva Lavrov felszólította Ukrajnát, hogy tegyen eleget a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségeinek: biztosítson nagyobb autonómiát a kelet-ukrajnai szakadár régióknak. Egyben figyelmeztetett, hogy a kijevi visszautasítás „katasztrófa felé vezető út”.
Ukrajna szerint Oroszország több mint 90 ezer katonát vezényelt a közös határ mellé, míg Moszkva azzal vádolja Kijevet, hogy folytatja a saját fegyverkezését. Moszkva tagadja, hogy Ukrajna elleni támadásra készülne, és ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy a saját területén oda vonultassa fel a haderőit, ahová kívánja.
