Egyedülálló felfedezést tettek magyar, osztrák és cseh kutatók Salzburgtól nem messze, a festői St. Wolfgang település határában. Olyan 90 millió évvel ezelőtti ősgerinces lelőhelyet találtak, melynek nincs párja Európában, sőt, az egész világon. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára is részt vett a kutatásban. Most lapunknak mesél az átélt izgalmakról és a dinoszaurusz-maradványokról.
– Ausztria területén is vannak ugyanolyan korú lerakódott kőzetek, mint nálunk Magyarországon a Bakonyban. Ezek tartalmazzák azoknak az állatoknak a maradványait, csontjait, fogait, amiket találtunk. Az első lépés az volt, hogy ezeket a kőzetrétegeket felkeressük. Ezt követően a kőzetek alapos átnézése, átmosása volt a feladatunk – kezdte lapunknak a szakember, aki maga is kint volt a helyszínen, amikor a különleges felfedezés megtörtént.
90 millió éves kőszén réteg, melyből a csontok előkerültek /Fotó: ELTE
Az eredményekből kiderült, hogy a megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint a magyarországi Iharkúton felfedezett ősgerinces leletek. Az új ausztriai leletanyag egy körülbelül 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, melynek szárazföldi élővilágáról Európa szerte eddig szinte semmit nem tudtunk.
Eddig ismeretlen krokodil és dinoszaurusz fogak az új ausztriai lelőhelyről /Fotó: ELTE
Zárvatermő növény levél fosszíliája /Fotó: ELTE
– Többféle ragadozó dinoszaurusz csontmaradványára bukkantunk, sőt, a leletek között vannak olyan fogak, amihez korábban hasonlót még nem láttunk – magyarázta Ősi Attila hozzátéve: bár a maradványok egy része ismeretlen állathoz tartozik, azért már így is sokat tudnak az őslényről.
Hasonló külsejűek lehettek egyes élőlények, melyek maradványait megtalálták /Grafika: Séra Tamás
– A dinoszauruszok esetében érdekes eredmény, hogy a leletanyag szinte kizárólag az úgynevezett Theropoda dinoszauruszok csoportjához tartozik. Ezek ragadozó lények voltak – tette hozzá. A szakember kihangsúlyozta azt is, hogy döntően 4-5 milliméteres leletekről van szó, melyeket nem kézzel gyűjtöttek be a fenyőerdő közepén, a patak meder mellől. Magát a kőzetanyagot kutatták fel, s közel fél tonnányit vizsgáltak át végül.
Ősi Attila paleontológus
– A kőzeteket át kellett mosni. Jó része átment a szitahálón és visszamaradtak a fogak, csontok. Leírhatatlan érzés, hogy a tiéd az első emberi szempár, ami a sok millió éves élőlények maradványát megpillantotta a napfényben. Nagy hatással volt rám, főleg, amikor a közel 2 centis dinoszauruszfogat láttam meg – mesélte a paleontológus.
Itthon is kutatják az őslényeket
A Bakonyban található lelőhelyen már 20 éve folynak ásatások, amelyek során több mint 100 ezer leletet találtak. Ősi Attila 2000 tavaszán geológushallgató barátjával, Torma Andrással az iharkúti bauxitbánya üledékes rétegeiben fedezte fel az első magyar dinoszauruszcsontokat. Az évek során legalább 40 különböző gerinces állat maradványai kerültek elő, többek között halak, kétéltűek és repülő hüllők maradványai is. Az osztrák kutatás által a mostani Magyarországon területén egykor élt őslényekről is többet megtudhatunk.
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
Fotó: ELTE
