A baloldal képviselői folyamatosan támadják a rezsicsökkentést, és már korábban egyértelművé tették: a rezsit piaci áron fizettetnék meg a lakossággal. Most ismét előjöttek ezzel a tervvel: Márki-Zay is egyértelművé tette, kukába dobná a rezsicsökkentést.
Amennyiben megvalósulna Brüsszel és a magyarországi baloldal egyik régi követelése, és visszatérnénk a 2010 előtti piaci energiaár-szabályozáshoz, akkor egy átlagos magyar család nagyjából havi 32 ezer forinttal költene többet rezsire. Ez éves szinten – a különböző számítások szerint – 360-400 ezer forint pluszterhet róna rájuk.
A témával kapcsolatosan az Origo összegyűjtötte a baloldali politikusoknak a rezsicsökkentést támadó korábbi nyilatkozatait. A 2014-es parlamenti választások előtt az Origo azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől, mi lesz az ellenzék közös álláspontja a rezsicsökkentésről?
Gyurcsány erre azt válaszolta: Az egy hülyeség.
Origo ezután az kérdezte: Ön ezt mondja, az MSZP viszont a parlamentben megszavazta.
Gyurcsány: Teljesen mindegy. Április végén adott lesz egy ár, a kérdés az lesz, tovább lehet-e vinni a rezsicsökkentést. Erről kell megállapodnunk majd, ha kormányra kerülve alaposan megvizsgáltuk a helyzetet.
Ugyancsak a bukott miniszterelnök mondta:
„Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.”
Az akkor még LMP-s Szél Bernadett 2014-ben azt mondta: „ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni.”
Gyurcsány embere, a DK-s Molnár Csaba, a párt EP-képviselője úgy fogalmazott: „a kormány rezsicsökkentése hazug, és a lakosságnak csak minimálisan volt érezhető, miközben közműszolgáltatokat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel. Ezzel szemben a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése a piaci viszonyok között tenné lehetővé a gáz és távfűtés 20-30 százalékos csökkentését.
Márki-Zay is azt mondta a rezsicsökkentésről, hogy korábban az ipari fogyasztókra terhelték azt, amit a lakosságnak nem kellett megfizetnie, de ez nem működik hosszú távon, piaci alapokra kell helyezni.
Ez jól hangzik, csakhogy a kiszámítható hatósági árnak köszönhetően a magyar háztartásoknak mindig ugyanannyit kell fizetniük az energiáért. A baloldali kritikák rendre akkor merülnek fel, amikor a piaci árak mélyponton vannak. Ráadásul, amikor ezek az árak a mélyponton voltak, a magyar háztartások akkor is a legalacsonyabb árat fizették az EU-ban. Ez derül ki uniós statisztikákból. Erről azonban szeretnek megfeledkezni a baloldal emberei. Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz. A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára.
Ennek is köszönhető, hogy jelenlegi energiaválság árrobbanása ezúttal nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését.
Forrás: Ripost / Hirmagazin.eu
Fotó: Facebook
