Hat uniós ország – Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország – levélben fordult az Európai Bizottsághoz, melyben kérik, hogy az unió ne állítsa le az elutasított menedékkérők Afganisztánba irányuló kitoloncolását
– erősítette meg keddi Twitter üzenetében Sammy Mahdi belga bevándorlásügyi államtitkár.
Még több külföldi hír
Belgium mindig is védelmet fog nyújtani a háború és az üldöztetés elől menekülőknek – hangsúlyozta Mahdi 7 részes bejegyzésében, hozzátéve, hogy „az, hogy egy adott ország egyes régiói nem biztonságosak, nem jelenti azt, hogy annak minden állampolgára automatikusan jogosult a védelemre”.
Egy magát valamire tartó kormánynak végre kell hajtania a saját döntéseit: azok az afgánok, akikről alapos és független vizsgálat után bebizonyosodik, hogy nem szorulnak védelemre, nem maradhatnak Belgiumban” – írta az államtitkár.
A DeMorgen című belga napilap szerint Mahdi bejelentését több jogvédő szervezet hevesen bírálta.
„Miközben riasztóan fokozódik a zűrzavar és az erőszak Afganisztánban 6 uniós tagállam számára az a prioritás, hogy visszaküldjék oda az embereket és megelőzzék azt, hogy az otthonukat elhagyni kényszerült afgánok Európába érkezzenek” – bírálta Twitteren a hat uniós tagállam lépését a Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa (ECRE).
Még több külföldi hír
Többrészes bejegyzésükben hangsúlyozzák, hogy a menekülésre kényszerült afgánok túlnyomórészt a szomszédos országokban maradnak, közülük kevesen érkeznek Európába.
Az államtitkár a kritikákra reagálva úgy fogalmazott, hogy „nagyon egyszerű szégyent kiáltani és az Emberi Jogok Európai Egyezményét lobogtatni anélkül hogy tisztában lennének a konkrétumokkal”. Hozzátette: „bizonyos szlogeneken túllépni sokak számára rendkívül nehéznek bizonyul, amikor a migrációról van szó”.
A bejegyzésében arra is kitért, hogy belga bevándorlási hivatal a visszautasított menedékkérelmek esetében is megvizsgálja a legfrissebb információk alapján, hogy a kitoloncolás lehetséges-e az egyezmény 3. cikkének alapján (Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz – a szerk.).
Még több külföldi hír
A kérdés várhatóan szóba kerül az uniós tagállamok belügyminisztereinek augusztus 18-i rendkívüli tanácskozásán, melyet a szlovén elnökség azért hívott össze, hogy megvitassák a biztonsági kockázatot, amit a Belaruszból Litvániába történő illegális határátlépések megugrása jelent.
