Egyre kritikusabb helyzetben van az Egyesült Államok Afganisztánban.

A Biden-kormány saját bevallása szerint is több mint 10 ezer amerikait kellene kimenekíteni az országból, az amerikai katonák azonban már csak a repülőteret tartják ellenőrzés alatt, gyakorlatilag azt is azért, mert a tálibok nem támadják.

Az azonban erősen kérdéses, hogy minden amerikai el tud-e jutni a repülőtérre – bár a szélsőséges iszlamisták azt ígérték, hogy a külföldieket átengedik (az afgánokat már visszaküldik). Joe Biden, akinek döntései az összeomláshoz vezettek, továbbra sem ismeri el a felelősségét.

Annak ellenére sem, hogy kiderült: a hírszerzés időben figyelmeztette. Biden azonban nem volt hajlandó figyelembe venni az információkat.  Az Egyesült Államok demokrata elnöke televíziós beszédében kijelentette, hogy határozottan kitart az amerikai csapatok kivonásának lebonyolításával kapcsolatos döntése mellett, majd az afgán hadsereget hibáztatta a kialakult helyzetért, azért, hogy a szélsőséges tálibok napok leforgása alatt elfoglalták teljes Afganisztánt.

A helyzet azóta tovább romlott, egyes szakértők szerint pedig a kabuli események még az 1975-ös vietnáminál is nagyobb amerikai vereségként fognak bevonulni a történelembe.

Az amerikaiak valójában nem kivonulnak, hanem menekülnek.

Afganisztán tálibok általi elfoglalása egy új Iszlám Állam születését is hozhatja, miközben migránsok milliói indulhatnak meg Európa irányába.

Drámai hatása lehet annak, hogy tálib kézre jutott az a több milliárd dollár értékű hadifelszerelés, amellyel az Egyesült Államok az afgán hadsereget szerelte fel.

Biden afganisztáni kivonulása az Egyesült Államok egyik legnagyobb veresége

Fájdalmas látni Biden motyogását a beszédében, amelyből egy dolog nyilvánvalóvá válik: még mindig nem érti. Nem arról van szó, hogy az amerikaiak kivonultak, hanem inkább arról, hogy sietve távoztak – írta egy Twitter-bejegyzésben Saad Mohseni, afgán-ausztrál médiabefektető, aki 2001-ben tért vissza Afganisztánba. Ez jól mutatja azt a hangulatot, ami az amerikaiak távozása után kialakult.

Afgán kormánytisztviselők és katonák szerint

AZ AMERIKAI CSAPATOK SOK ESETBEN ÚGY HAGYTÁK EL A TÁMASZPONTOKAT, HOGY EL SEM MAGYARÁZTÁK AZ AFGÁN HADSEREGNEK, SZÖVETSÉGESEIKNEK, MIKÉNT KELL MŰKÖDTETNI A VÉDELMI FELSZERELÉSEKET. 

Szaláhuddín Rabbáni, a Dzsamíjat-e-Iszlámi nevű párt vezetője Asraf Gáni „gyalázatos és szégyenteljes” menekülésének módját az amerikai csapatkivonáshoz hasonlította.

Joe Biden július 8-án még arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulása jól megalapozott terv szerint halad majd. Számos geopolitikai szakértő már akkor is felvázolta annak veszélyét, hogy amint az amerikai katonák elhagyják az ország területét, megindulhat a tálib területfoglalás. Az elnök egy újságírói kérdésre akkor azt válaszolta, hogy ez nem történhet meg, hiszen egy 300 ezer katonából álló, jól felfegyverzett afgán hadsereget hagynak maguk mögött, amelyek légierővel és egyéb harci eszközökkel is rendelkeznek.

PEDIG MÁR AKKOR JELENTKEZTEK VÉSZJÓSLÓ JELEK A KABULI KORMÁNY ÖSSZEOMLÁSÁVAL KAPCSOLATBAN, BIDEN VISZONT SAJÁT TANÁCSADÓIRA SEM HALLGATOTT.