Magyarországon közel 700.000 hektár olyan kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület található, amelyek hasznosítására jó lehetőséget kínál az innovatív módszerek bevezetése.
Egy most záruló kutatási projekt keretében a Soproni Egyetem által vezetett konzorcium az agrár-erdészeti rendszerek hazai adaptációjának, ezen keresztül a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozásának lehetőségeit kutatta.
Az agroerdő-gazdálkodás olyan földhasználati módszert jelent, amelyben fás növények (fák, cserjék, a trópusi éghajlaton pálma- és bambuszfélék) hasznosítása mellett egyéb agrártevékenységet is végeznek. Vagyis a fák és cserjék védelmében szántóföldi növényeket, gyümölcsöket termesztenek, vagy éppen állatokat legeltetnek – olvasható a Soproni Egyetem közleményében. A téma nem csak hazánkban, de nemzetközi színtéren is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Rangos nemzetközi konferenciák, Horizont 2020-as projektek, kutatási projektötletek foglalkoznak a téma innovációs erejével, hiszen az agrár-erdészeti rendszerek sikeres alkalmazása hozzájárul a fenntartható gazdálkodás eredményességéhez, a klímaváltozás elleni harc sikerességéhez, az egészséges tájkép kialakításához.
A módszer alkalmazása mellett szól, hogy a fák védelmet nyújtanak a termesztett növények számára a szélsőséges klímahatások ellen, a terület sokszínűsége miatt a termesztéshez a korábbiaknál kevesebb vegyszer szükséges, a tapasztalatok alapján pedig a haszonnövények és fák együttélésében javul a talajok állapota és tápanyagellátottsága. Az EFOP-3.6.2-16-2017-00018 „Tematikus kutatási hálózati együttműködések” pályázati konstrukció keretein belül „Termeljünk együtt a természettel – Az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Soproni Egyetem konzorciumvezetőként, a projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara, valamint a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete. A programban alkalmazott nemesnyár klónok a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének Bajti csemetekertjéből származnak. A koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt a projekt egy éves késéssel 2021. augusztus 31-én fejeződik be.
– foglalta össze a kutatási projekt eredményeit dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens, a Soproni Egyetem Környezet- és Természetvédelmi Intézetének vezetője.
A kutatók tapasztalata szerint az alkalmazott módszer jelentős javulást eredményez a mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelésében is:
a kevesebb vegyszer használata és a fák tövénél megjelenő, kaszálatlan élőhely a beporzók számára fontos lágyszárú társulások megjelenését tette lehetővé, és egyben segítette a mezőgazdasági kártevőket fogyasztó élőlények megtelepedését. A projekt egyik fő célkitűzése a hazai adottságokra szabott, gyakorlatban jól hasznosítható, könnyen kezelhető döntéstámogató modell felállítása volt, amely a téma iránt érdeklődő hazai gazdálkodók gazdasági döntéseiben jelentős segítséget nyújthat a jövőben.
A konzorciumról: A projektben szereplő konzorciumi partnerek kutatási területei közötti kapcsolatot az agrárerdészet tématerülete jól lefedi. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki, valamint a Faipari mérnöki és Kreatívipari Kara, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara az agrártudományok, társadalomtudományok és környezettudományok, a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete a műszaki tudomány és környezettudomány területén végez kutatási tevékenységet. A projekt témája lehetőséget biztosított az egyes intézményekben meglévő kutatási potenciálok összefogására. A 2017.szeptember – 2021 augusztus között megvalósuló projekt keretében a Soproni Egyetem 419 995 925 Ft, a Kaposvári Egyetem 369 402 487 Ft, míg a Dunaújvárosi Egyetem 189 629 731 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Címlapkép: Getty Images
agrarszektor
