Elsősorban helyi szinten kell kezelni a klímaváltozás negatív hatásait, a lokális közösségeket bevonva, mert csak így lehet konkrét eredményeket elérni

– minderről Calum T. M. Nicholson, a Cambridge Egyetem oktatója beszélt.

A Migrációkutató Intézet klímaváltozásról, alkalmazkodásról és migrációról szóló, Strategies of Resilience című konferenciáján felszólaló nemzetközi szakértő szerint nagyon nehéz konkrét válaszfalakat felállítani a klíma, valamint a gazdasági és a politikai migránsok között.

A klímaváltozás valóban központi szerepet játszik a migráció kiváltó okaiban?

Úgy gondolom, a kérdésben meglévő kontextus az elmúlt 10-15 évben lett fontos. Egyre többen foglalkoznak azzal, hogy milyen összefüggés lehet a migráció és a klíma megváltozása között. Sokan létrehoztak egy új fogalmat is a „klímamenekültek” képében. A fogalmak keverése azonban komoly veszélyeket is rejt magában. Érdemes megnézni Szíriát, ahol a korábbi szárazság miatt sokan elindultak, de nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt 10 év háborúja is nagyon komoly szerepet játszott a szíriai belső és kivándorlásban. Tehát nem lehet egyértelműen elhatárolni egymástól a politikai és az éghajlati migrációt. Természetesen mindezek mellett nem szabad kihagyni azt sem, hogy a gazdasági hatásoknak is komoly szerepe van a migrációban. Nem lehet így leegyszerűsíteni a dolgokat.

Hány klímamenekült lehet most a világban?

A legnagyobb kategóriát a gazdasági migránsok jelentik, ehhez képest kisebb a politikai menekültek száma. A számok meghatározásánál a legnagyobb probléma, hogy maga a fogalom pontosan nincs meghatározva, tehát a becslés is jóval nehezebb. Mindezek mellett a média sem segíti a tisztánlátást, és folyamatosak az álhírek is. Értelemszerűen több tízmillióra lehet becsülni ezt a számot.

Melyik kontinensek a leginkább érintettek a klímamigránsok ügyében?

Nagyrészt a globális dél országai és régiói érintettek a klímamigránsok ügyében. Mindez nem jelenti azt, hogy az északi országok nem találkoztak a problémával, az éghajlatváltozás az egész világra hatással van.

A polgárháború és a klímaváltozás elől sokan próbálnak Európába menekülni (képünk illusztráció). Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

Milyen lépésekkel lehetne gátat szabni a klímamigránsok növekvő számának?

Egyelőre csak arról lehet beszélni, hogyan enyhítsük a károkat. Ennek egyik legfontosabb része, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, valamint egyre kevesebb energiát használjunk. Törekedjünk a környezetvédelmi technológiák használatára. Fontos szem előtt tartani, hogy a széles közvélemény csak akkor értheti meg a klímaváltozás fontosságát, ha helyben kezeljük a problémát, és helyi megoldásokat nyújtunk. Értelemszerűen az emberek óriási tömegét nem érdekli, hogy távoli országokban mi történik, de a saját környezete iránt már nem érdektelen. Meg kell találni az egyes kultúrák és egyes nemzetállamok esetében a legjobb megoldásokat. Ha így járunk el, akkor a klímamigránsok száma is csökkenni fog. A nemzetközi szervezetek persze nagy szerepet játszanak, de nem szabad elfelejteni a helyi tényezőket és a helyi gyakorlatokat sem.

Hogyan alakítja az „igazság utáni társadalom” jelensége a klímaváltozással kapcsolatos politikai és társadalmi beszédet?

Az elmúlt 3-4 évben került a közbeszéd középpontjába az úgynevezett igazság utáni társadalom jelensége. Ennek egyik központi eleme az álhírek és a teljes szkepticizmus. Persze ezek a jelenségek korábban is léteztek, de számuk az elmúlt években jelentősen megemelkedett. Mára szinte senkinek nem hiszünk el semmit. Mindez teljesen lerombolja a bizalmat a társadalmon belül.

origo

Hirmagazin.eu

ElőzőMilliárdos értékű kokain úszkált a La Manche csatornában, járókelők találták meg..
KövetkezőEzekre a betegségekre jár adókedvezmény
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza