Az elhalasztott olimpia költségei az egekbe szöktek, de a rendezők kitartanak.
1916, 1940, 1944, ezekben az években maradtak el az újkori olimpiai játékok az első, illetve a második világháború miatt. 2020-ban a koronavírus világjárvány a sportvilágot is a feje tetejére állította és a XXXII. nyári tokiói olimpiát elhalasztották 2021-re. Muto Tosiro, a tokiói nyári játékok szervezőbizottságának igazgatója elmondta, hogy ha idén nyáron nem lesz tokiói olimpia akkor a 2020-as játékok teljes mértékben elmaradnak. A rendezők bejelentették, hogy az olimpiát megtartják, de többek között a japán orvosok és a cégvezetők is a nyári játékok eltörlését sürgetik.
The Olympic Games #Tokyo2020 will be held from 23 July until 8 August 2021.
More information here: https://t.co/ST25uXKglE pic.twitter.com/sQo1TIcH5O
— #Tokyo2020 (@Tokyo2020) March 30, 2020
A halasztás vagy egy esetleges elmaradás óriási költségeket ró a szervező városra, ennek mértékének és részleteinek járt utána a Makronóm.
Koronaválság egyik legnagyobb vesztese: Tokió
2020 december elején a tokiói szervezőbizottság által kiadott dokumentum szerint a nyári játékok elhalasztásából fakadó költségek akár 2,8 milliárd dollár is lehetnek. 2020 tavaszán a szakértők közel 6 milliárd dolláros növekedéssel számoltak. A költségek egyharmadát a tokiói városvezetés és japán kormánya állja, míg a fennmaradó egyharmadot a szervezőbizottság. A város járulékos költségeinek egy részét átvállalja a svájci székhelyű Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely nagyrészt az államkasszára támaszkodik, míg bevételei nagy része közvetítési jogokból és szponzoroktól származik. A televíziós jogok jelentősége felerősödik a járvány miatt, mert mindenki otthonról fogja nézni az olimpiai játékokat – mondta el a Makronómnak nyilatkozó Szalay-Berzeviczy Attila, a MOB elnöki főtanácsadója. Tavaly a japán kormány megerősítette, hogy készen állnak arra, hogy megrendezzék az elhalasztott olimpiát, Muto pedig azt nyilatkozta, hogy „Tokió költségei, Tokió költsége.”
A város polgármestere, Yuriko Koike elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a halasztás extra költségei jelentik és az, hogy meg kell szerezniük a város és az ország állampolgárainak megértését és együttérzését. A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a japán közvéleményt megosztja, hogy külföldről érkező rajongók érkezzenek az országba és
a folyamatosan növekvő költségek is növelik a lakosság szkepticizmusát.
Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!
Egyes kutatások szerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy a 2021 nyarára tervezett olimpiát újra el kell halasztani vagy egyszerűen lemondani és csak 9 százalékuk szeretné, hogy megtartsák 2021-ben az olimpiai játékokat.
Az Oxfordi Egyetem egy korábbi – még a halasztás előtti – kutatása szerint, ha megtartják a tokiói játékokat, akkor az lenne a valaha volt legdrágább nyári olimpia, aminek ára azóta tovább nőtt a koronavírus miatt. A halasztás előtt japán 12,6 milliárd dolláros összköltséggel számolt, de egy tavaly elvégzett kormányzati ellenőrzés azt mutatta ki, hogy a kiadások mértéke akár kétszer akkora is lehet, mint azt eleinte számolták. Amikor 2013-ban megnyerte a pályázatot a szigetország még csak 7,3 milliárd dolláros költséggel kalkulált, de ez a Business Insider adatai szerint már 26 milliárd dollárra nőtt. A lakosság szkepticizmusa érthető, mivel az olimpia költségeiből csak 5,6 milliárd dollár nem közpénz.
A közgazdászok között sincs teljes egyetértés az elhalasztás gazdasági hatásait illetően. Egyesek szerint óriási csapást jelent a gazdaságra nézve, míg mások szerint csekély hatásai lehetnek a halasztásnak. Stefan Angrick, az Oxford Economics szakértője szerint a teljes gazdasági hatások az építkezésekből és a turizmusból fakadnak. Az infrastruktúra fejlesztésének hatásai már megtalálhatóak a GDP adatokban, de a szakértő szerint a nézők hiányában bekövetkező gazdasági visszaesés mértéke alacsony lesz, ezt érősítette meg lapunknak a MOB elnöki főtanácsadója is.
Kritikus infrastruktúra
Az Olimpiai Stadion tervezése és megépítése már a koronavírus előtt is katasztrofálisan alakult, mivel az épület már az alapkőletétel előtt 2 milliárd dollárjába került Japánnak, mert eleinte Zaha Hadid, világhírű építésszel terveztették volna meg, de ez nem valósult meg és teljesen előről kellett kezdeni a tervezést.
Az olimpia falu ára közel kétmilliárd dollárba került, bár ezt az olimpiai játékok után kiadják vagy eladják a lakosságnak, azonban a leendő lakók számára ez egy éves csúszást jelent – emelte ki Szalay-Berzeviczy Attila. A gimnasztikai centrum tervei nem módosultak, de az eleinte tervezett 81 millió dollár helyett közel 200 millió dollárba került az épület felépítése. A víziközpont közel 540 millió dollárból építették fel, míg a röplabdához használt stadion 320 millió dollárba került. Az óriási drágulásnak az egyik legfőbb oka, hogy a stadionhoz felhasznált anyagok jelentős része importból valósult meg és az építőiparban az alapanyagok ára jelentős mértékben növekszik – mondta Sayuri Shirai a Keió Egyetem professzora.
Szponzori és beszállítói nehézségek
Az óriási bizonytalanság a szponzorokat és a beszállítókat is nagyon nehéz helyzetbe hozza. Motokuni Takaoka, ágymatracokat gyártó vállalat tulajdonosa rengeteg pénzt fektetett be speciális, olimpiai logóval ellátott matracok és paplanok gyártásába, amit a NOB az olimpiai faluba szánt. Jelenleg több mint tízezer matrac és paplan van az üres házakban és további nyolcezer raktárakban, amelyek a szigorú marketingszabályok miatt nem biztos, hogy felhasználásra kerülhetnek 2021-ben.
Egyre biztosabb, hogy nézők nélkül kerül megrendezésre a tokiói olimpia, ami azt jelenti, hogy a szponzorok nem tudják kamatoztatni befektetésüket és a további támogatások is csökkenhetnek. Az All Nippon Airways szóvivője még 2020 nyarán elmondta, hogy
Összesen 62 japán vállalat jelentkezett szponzornak, akik több mint 3 milliárd dollárt ajánlottak fel a marketingjogosultság érdekében. Ez az összeg nem tartalmazza a Toyota Motor hozzájárulását, amely 2015-ben nyolcéves megállapodást írt alá, állítólag több mint 800 millió dollár értékben. Ahhoz, hogy a második szintű támogatók felhasználhassák az „olimpia hivatalos szponzora” címet legalább egymilliárd yen összeget kell kifizetni.
Toshikatsi Ogatsu, tűzijáték készítő gyár vezetője elmondta, hogy a nyitóceremónia óriási lehetőséget jelentett volna. Ennek ellenére a cég forgalma 90 százalékkal csökkent a koronavírus hatására.
Tételes elszámolás
A halasztás operatív költségei közel 1,64 milliárd dollárba kerülnek, amin a szervezőbizottság és Tokió osztozik. A koronavírus elleni intézkedések költsége közel 920 millió dollárba kerülnek majd, amit kizárólag a kormány és az önkormányzatok fizetnek majd.
Muto Tosiro elmondta, hogy a megnövekedett költségek fedezésére a szervezőbizottság új hazai szponzorokat keresett fel. A bizottság igazgatója elmondta, hogy Tokió már 3,3 milliárd dollárt kapott belföldi szponzoroktól, ami háromszor akkora összeg, mint bármely más olimpia esetében. Emellett a NOB lemond a 7,6 százalékos jogdíjáról minden kiegészítő szponzoráció után, átvállalva a plusz költségek fedezetének egy részét. Tosiro elmondta, hogy meglepetésként érte a szervezőket, hogy 650 millió dollárt kaptak a NOB-tól.
Hónapokkal ezelőtt a tokiói olimpia szervezői elmondták, hogy 280 millió dollárral csökkentették kiadásaikat többek között az egyéb kiegészítő rendezvények törlésével. Gskuji Ito, a szervezőbizottság pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a várhatóan 480 millió dolláros fizetést kapnak majd a szervezők az általa kötött halasztási, illetve lemondási biztosítás révén.
A Wimbledoni teniszbajnokság szervezői már 2002-ben kötöttek biztosítást globális pandémia okán bekövetkezett bevételkiesés miatt a SARS vírus miatt. Ezzel Wimbledon közel 140 millió dollárhoz jutott hozzá.
ami az eleinte tervezett költségek felét se fedezik. Az Insurance Journal szerint a NOB mintegy 800 millió dolláros biztosítás köt minden egyes nyári játék megrendezésekor, amely fedezi a fogadó városokban végrehajtott nagyjából egymilliárd dolláros beruházásuk jelentős részét. Az olimpia elmaradása esetén a biztosítók óriási veszteséget könyvelhetnek el, a Munich Re 500, míg a Swiss Re 250 millió dolláros kötelezettséggel rendelkezik. Az Alianz pedig nyolcéves biztosítási megállapodást írt alá a NOB-al a téli és nyári játékokra vonatkozólag.
Muto elmondta, hogy a vezetőség tisztában van azzal, hogy sokan a kiadások csökkentésére és kevesebb extra költségre számítottak, de az igazgató szerint a helyzet értékelése emberenként eltérő. Katsuhiro Miyamoto, a Kansai Egyetem professzora szerint a közvetlen és a nemzetgazdaságra átívelő költségeken felül óriási jelentőséggel bír, hogy a közel 600 ezer turista költése is elmarad.
A szervezőbizottság elmondta, hogy a Japánban vásárolt jegyek 18 százalékát visszatérítik. Az eddig eladott 4,45 millió jegyből 810 ezer japán szurkoló kérte jegyének visszaváltását. Március 20-án jelentette be a szervezőbizottság, hogy a koronavírus-járvány miatt tengerentúli nézők nem léphetnek majd be az országba. A nézők hiánya miatt Tokió közel 850 millió dolláros bevételkieséssel számol. Szalay-Berzeviczy Attila szerint a tokiói nyári olimpiai játékoknak nincs feltétlenül szüksége a külföldi nézőkre, mivel a japánok nagyon fizetőképesek. Hazai nézőkkel talán Magyarországon is meg lehetne tölteni a stadionokat egy olimpián – tette hozzá Szalay Szalay-Berzeviczy.
Kínai vakcina a sportolóknak
Március elején a NOB bejelentette, hogy kínai vakcinát fog biztosítani az idei nyári olimpián és a jövőre megrendezésre kerülő téli olimpiai játékokon résztvevő sportolóknak és tisztviselőknek. Ez a döntés teljesen összezavarta a tokiói szervezőbizottságot, mivel az eddigi kommunikáció az volt, hogy a játékokon való részvételnek nem előfeltétele az oltás. Erre Muto Tosiro azt mondta, hogy az oltási programot a japán kormány vezeti és a friss hírekhez nem tud hozzászólni. Japán egyelőre nem erősítette meg a sportolókat érintő protokollokat, de az oltások bevezetéséért felelős miniszter elmondta, hogy a nyári játékok kezdetéig gyakorlatilag lehetetlen beoltani a sportolókat. Magyarországon például a sportolók elsőbbséget kaptak az oltások esetében, míg az Egyesült Államokban és Németországban például etikai kérdések miatt ez várat magára.
Borítókép: Hirmagazin.eu
mandiner