Egy beregszászi ügyvéd csütörtök este áthajtott a nagypaládi határátkelő lezárt sorompóján, és Magyarországra menekült.
Pukánics Eduárd az Indexnek elmondta: két és fél éve üldözik az ukrán hatóságok, mert kapcsolatba hozható az Olekszandr Tupickij volt alkotmánybírósági elnök szöktetésével kapcsolatos 2022-es üggyel. A jogász állítása szerint tavaly nyáron akarata ellenére rabolták el és sorozták be a hadseregbe, majd Donyeckbe vezényelték volna, ahol, attól tartott, hogy „eltüntetik”. Az ukrán média szerint határőrt gázolt el, ő ezt kategorikusan tagadja, és azt mondja: a videófelvételek bizonyítják, hogy senki sem tartózkodott a sorompónál az áthajtáskor.
A magyar–ukrán határon, a kárpátaljai Nagypaládnál törte át a sorompót egy ismert beregszászi ügyvéd, Pukánics Eduárd. A Toyotával érkező férfi a csütörtök esti órákban hajtott át azon a kishatárátkelőn, amely csak nappal üzemel. A felvételeken látszik, ahogy az autó nagy sebességgel nekiront a lezárt sorompónak. Az ügy sokkolta a helyieket, Pukánics neve jól ismert a régióban: elismert jogászként eddig törvények védelmével foglalkozott, most viszont ő maga került a törvénysértés gyanújába.
Az Indexnek most sikerült elérnie Pukánics Eduárdot, aki telefonon beszélt a történtekről. Pukánics először az állampolgársági helyzetét próbálta tisztázni. „Ukrán állampolgár vagyok, de magyar is” – mondta. Hozzátette, hogy Ukrajnában a törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot, így hiába van valakinek magyar útlevele, az országon belül mindig ukránként kezelik.
Mindegy, ha van másik állampolgárságod, nem használhatod a külföldi dokumentumaidat. A magyar útlevelet például nem fogadják el, nem lehet vele átlépni a határt
– magyarázta.
A háborús helyzet miatt a hatóságok szigorúan tiltják a férfiak kiutazását. „A 18 és 60 év közötti férfiakat nem engedik el az országból. Mostanra engedélyezték, hogy a 22 évesek kimehessenek, de ez is csak kivétel” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy ügyvédként több mint tizenkét éve dolgozik Ukrajnában, de a jogászok sem kaptak mentességet a hadkötelesség alól.
„Sajnos az ügyvédeknek sincs felfüggesztésük a hadsereg alól. Hogy miért, arra megvannak az okok – és bár ez csak a magánvéleményem, de nem véletlen, hogy így van” – tette hozzá. Pukánics szerint az ukrán ügyvédek helyzete mára tarthatatlanná vált. Több tízezer jogász dolgozik az országban, mégis kiszolgáltatottak a hatóságokkal szemben.
„Ukrajnában körülbelül 65 ezer ügyvéd van, de közülük alig tízezer férfi felel meg a katonai szolgálat feltételeinek. Ennek ellenére nekünk nem adnak mentességet, miközben a 150-160 ezer rendőr mind kapott felmentést a hadseregtől” – magyarázta.
Nem arról van szó, hogy a hadseregnek ennyire nagy szüksége lenne ránk. Egyszerűen arról, hogy így könnyebb elhallgattatni az ügyvédeket
– tette hozzá.
Szerinte az ügyvédi kamarához hetente érkeznek bejelentések arról, hogy jogászokat vernek meg, rabolnak el, vagy mozgósítás címén visznek el katonának, csak mert útban vannak valakinek.
„Ha valakit házkutatás ér, ügyvédet hívna – de ha az ügyvéd kellemetlen a rendőrségnek, egyszerűen elviszik. Így nincs, aki megvédje az emberek jogait” – fogalmazott. A férfi szerint a jogászokat még a bíróságokról is elhurcolják.
„Túl közel az elnökhöz” – így került célkeresztbe Pukánics
Pukánics azt állítja, ő maga is emiatt került a hatóságok célkeresztjébe. „Két és fél éve üldöznek, mióta 2022-ben segíteni próbáltam néhány embernek, akiket házkutatás fenyegetett” – fogalmazott.
Azt mondja, akkoriban az ukrán Alkotmánybíróság volt vezetője, Olekszandr Tupickij távozása kavarta fel a politikai életet, és a kárpátaljai rendvédelmi szervek is érintettek voltak az ügyben.
Amikor hozzám fordultak, hogy segítsek nekik jogi képviseletben, nemet mondtam. Tudtam, hogy ez már a nagypolitika terepe, és én nem akartam belemászni
– jegyezte meg.
De itt álljunk meg egy pillanatra. Még 2021-ben számoltunk be arról, hogy az ukrán elnök, az általa kiadott rendeletében visszavonja Olekszandr Tupickij, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését. Volodimir Zelenszkij indoklásában az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekeinek, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg.
Az ukrán kormányfő decemberben már két hónapra felfüggesztette hivatalából Tupickijt, az alkotmánybíróság azonban „jogilag semmisnek” minősítette az elnöki határozatot. Tupickijt az ukrán hatóságok tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják. 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott akkori értesülések szerint hozzájárult egy üzem lefoglalásához, és valószínűleg részesedést kapott az ügyletből. Január 19-én az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hivatalosan is meggyanúsította, de Tupickij úgy tett, mintha nem kapta volna kézhez az erről szóló iratot.
Pukánics elmondása szerint tisztában volt vele, hogy a Zelenszkij elnök körüli hatalmi harcba keveredne, ha elvállalja az ügyet. „Amikor egy ügyvéd segít valakinek, akivel maga az elnök áll konfliktusban, az már politika. És én ebből ki akartam maradni.”
Pukánics állítja, hogy az ügy, amelyben annak idején megkeresték, jóval magasabb szinten mozgott, mint amilyennek látszott, ugyanis „Kárpátalján egyetlen rendőr sem mert volna ilyenbe belekeveredni, ha nem kap parancsot felülről”. Szerinte az Alkotmánybíróság volt elnökének, Olekszandr Tupeckijnek az ügyében csak látszólag jártak el helyi rendőrök, valójában politikai utasításra cselekedtek.
„Ha ez tényleg csak néhány helyi rendfenntartó ötlete lett volna, már rég kirúgták volna őket. De nem ez történt. 2022-ben és 2023-ban sem bocsátottak el senkit. Csak amikor 2024-ben az egyik beregszászi rendőrfőnök-helyettest gyanúsították meg, akkor kezdett el valami mocorogni” – magyarázta.
Pukánics szerint ez is bizonyítja, az akciót magasabb szintről szervezték.
Ha egy rendőrfőnök nem tudja, mit csinál a helyettese, akkor vagy tudott róla, vagy alkalmatlan a posztjára. De a vezetők mind maradtak. Ez azt mutatja, hogy fentről kaptak utasítást, hogy segítsék az illetőt kijuttatni az országból
– mondta.
A jogász úgy véli, az ügy túl közel került az elnöki hivatalhoz.
„Ki mert volna ilyen parancsot kiadni, ha maga az elnök ellenezte Tupeckij távozását? Ezért sem vállaltam az ügyet. Tudtam, hogy ez már nem jogi, hanem politikai terep. Nagypolitika” – fogalmazott.
Amikor megkérdeztük, pontosan milyen ügyet nem akart elvállalni, Pukánics azt mondta: az Alkotmánybíróság volt elnökének állítólagos szöktetésével kapcsolatban indított 2022-es eljárásban kérték fel, hogy képviselje a rendőröket.
„Azt akarták, hogy védjem őket ebben az ügyben, de én ezt elutasítottam. Nem akartam részt venni benne, mert tudtam, hogy politikai szálak húzódnak mögötte” – fogalmazott.
Azt állítja, éppen ez a döntés sodorta veszélybe.
„Mivel megtudták, hogy tudok a részletekről, el akartak hallgattatni.” Elbeszélése szerint 2022 decemberében Kijevbe hívták kihallgatásra az ukrán Legfőbb Ügyészséghez, ahol tanúként hallgatták meg. „Ez nem csak az én állításom – a Legfőbb Ügyészség hivatalos válaszában is benne van, hogy kihallgattak az ügyben” – tette hozzá.
A kihallgatás után – állítja – folyamatos megfigyelés alatt állt. „A házam előtt rendszeresen megjelentek ismeretlen autók, lehallgattak, figyeltek” – mondta.
„Elraboltak és besoroztak” – így tűnt el hónapokra Pukánics Eduárd
A hatóságok próbálták megfélemlíteni, sőt idővel provokációkat is szerveztek ellene. „Meg akartak vesztegetni, majd amikor ez nem sikerült, különböző trükkökkel próbáltak tönkretenni, hogy hiteltelenítsenek ügyvédként” – állította.
A helyzet 2024-ben vált tarthatatlanná, amikor a Kárpátalján szolgáló rendőrök egy részét hivatalosan is meggyanúsították.
Akkor már tudták, hogy baj van. És mivel nem tudtak semmit rám bizonyítani, úgy döntöttek, elrabolnak, és besoroznak. Ez volt az egyetlen mód, hogy eltegyenek az útból
– mondta az Indexnek. „Június 23-án, vasárnap kimentem a családommal sétálni. Alig pár száz méterre jutottunk, amikor egy drónt vettem észre a fejünk felett. Néhány másodperccel később egy mikrobusz fékezett mellettünk. Négy férfi ugrott ki belőle, utánam futottak, lefogtak, és azt mondták, a vezetőség Ungváron akar velem beszélni. Akaratom ellenére beültettek a kocsiba, és elvittek” – mesélte.
Az ügyvéd szerint Ungváron egy katonai toborzóközpontban tartották fogva. „Beraktak egy helyiségbe, fegyveresek figyeltek éjjel-nappal. Még a mosdóba sem mehettem kíséret nélkül” – mondta. Másnap reggel átvitték egy másik szobába, ahol „orvosi vizsgálatot” végeztek rajta, bár sem vért nem vettek, sem valódi vizsgálatot nem tartottak. Innen Lvivbe vitték tovább, katonai kiképzésre.
A férfi azt mondja, az ukrán hatóságok állítása, miszerint megszökött a hadseregből, teljes kitaláció.
Ez ugyanakkora hazugság, mint az, hogy határőrt sodortam el. Semmi nem igaz belőle
– állította. A története szerint a Lembergben eltöltött kiképzés után Donyeckbe vezényelték, ahol attól tartott, „eltüntetik”. „Ott megértettem, hogy ez élet-halál kérdés. Tudtam, ha Donyeckben maradok, onnan nem jövök vissza” – mondta.
Ekkor egy betegség adott neki esélyt a menekülésre. „A pajzsmirigyemben egy három és fél centis daganatot találtak. Ezzel elértem, hogy hivatalosan elküldjenek Kijevbe kivizsgálásra. Ez volt az egyetlen legális lehetőség, hogy elkerüljek Donyeckből” – mondta.
Kijevben két intézetben is megvizsgálták, és az orvosok műtétet javasoltak. „A parancsnokság hivatalosan is engedélyezte, hogy kórházba feküdjek. A Facebook-oldalamon is fent van a parancs, 29-én kellett megjelennem az endokrinológiai intézetben” – állította.
Ott azonban újabb komplikációkat találtak a szívén, ezért elhalasztották a beavatkozást. „Azt mondták, menjek el további vizsgálatokra, és térjek vissza a következő héten. A parancsban semmi nem volt arról, hogy addig hol kell tartózkodnom, így hazamentem Kárpátaljára.”
Akkor, állítása szerint, már biztos volt benne, hogy nem térhet vissza.
Tudtam, ha visszamegyek, vége. Donyeckben megmondták: ide is elérünk, ha akarunk. Éreztem, hogy onnan nincs visszaút. Egyetlen esélyem maradt: elhagyni az országot, mielőtt ők intézik el, hogy eltűnjek
– emlékezett vissza.
„Vagy most, vagy soha”
Amikor Pukánics Kárpátaljára visszatért, már tudta, hogy nem maradhat sokáig. „Hajnalban érkeztem haza vonattal. A gyerekeim sírtak, könyörögtek, hogy ne menjek vissza. De én akkor is azt mondtam: megpróbálok legálisan eljárni, visszatérni ügyvédként dolgozni. Csak éreztem, hogy ez lehetetlen lesz” – mesélte.
Az ügyvéd szerint a háború alatt a katonai szolgálatból szinte senkit nem engednek haza, szabadságot is alig adnak. „Aki egyszer bekerül a hadseregbe, onnan gyakorlatilag nincs kiút. Ezért döntöttem úgy, hogy meglátogatom a nagymamámat Nagypaládon” – fogalmazott.
A látogatás alatt született meg benne a döntés. „Ott értettem meg: vagy most, vagy soha. Ha visszamegyek, onnan nem jövök ki élve.” Pukánics elmondása szerint előbb felmérte a határátkelőt, majd megpróbált áthajtani rajta.
„Kimentem a határra, körülnéztem. Láttam, hogy senki sincs kint. Nem akartam, hogy bárki megsérüljön” – tette hozzá.
A határnál csak nappali forgalomra engedélyezett sorompó volt.
Amikor azt mondják, hogy határőrt sodortam el, ez egyszerűen nem igaz. Az első sorompónál látszik a kamerán, hogy senki sincs kint, mindenki a helyiségben ül. A második sorompóról pedig – ahol állítólag megsérült valaki – nincs is felvétel. Ha tényleg történt volna valami, aznap nyilvánosságra hozták volna a videót. De nem tették, mert nincs ilyen
– jegyezte meg.
Szerinte az ukrán hatóságok azért terjesztik, hogy határőrt gázolt, hogy jogi alapot találjanak a kiadatására. „Rászedhettek valakit, hogy vallja azt: megsérült. Egy határőr tudja, ha nem teszi, amit mondanak, másnap már Donyeckben találja magát. Így működik ez nálunk” – tette hozzá.
A férfi kitart amellett, hogy sem bűncselekményt, sem szándékos szabálysértést nem követett el. „Nem szöktem a hadseregből, nem támadtam senkire. Csak menekültem. Mert tudtam, hogy ha maradok, eltűnök” – hangsúlyozta.
Pukánics elismeri, hogy egyedül menekült át a határon, családját hátrahagyta Beregszászban. Azt mondja, nem akart kockáztatni. „Ha a két gyerekemmel próbáltam volna megtenni ezt, azzal az életüket veszélyeztetem. Egyedül kellett mennem” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy nem félti-e most a családját, azt felelte: nem hiszi, hogy bárki ártana nekik.
A gyerekeim egy kisvárosban élnek, ahol mindenki ismer mindenkit. Nem hiszem, hogy valaki ennyire mélyre süllyedne. Ráadásul ekkora figyelem mellett bármi történne velük, azonnal az ukrán hatóságoknak kellene magyarázkodniuk
– tette hozzá.
Pukánics szerint tudatosan választotta ki az időpontot, amikor áthajtott. „Olyan időt kerestem, amikor senkit nem veszélyeztetek. Esett az eső, zárás előtt fél órával mentem. Ilyenkor a határőrök is bent vannak, kávéznak, pihennek. Pont ezért nem volt senki a sorompónál” – mondta. Az ügyvéd szerint a videó is ezt bizonyítja.
„Látszik, hogy a határőrök bent ülnek a helyiségben, kint senki nincs. Az első nap még ők is azt mondták, hogy egy Toyota Land Cruiser ment át – ez is mutatja, hogy még az autó típusát sem látták rendesen” – állította, hiszen egy Toyota Avensis volt.
„Ha tényleg látták volna, mi történt, tudnák, hogy nem terepjáró volt” – mondta.
A férfi továbbra is tagadja, hogy bárki megsérült volna.
„Nem akartam törvényt sérteni, nem akartam, hogy bárki megsérüljön. Csak menekültem, mert nem volt más választásom” – mondta az Indexnek. Azt állítja, a kamerák mindent rögzítenek a határon, ezért biztos benne, ha valóban megsérült volna valaki, azonnal nyilvánosságra hozták volna a felvételeket.
„Egy határőr sem volt kint. Ha ott állt volna valaki, azt ekkora sebességnél elsodorta volna az autó. De nincs ilyen felvétel, nincs bizonyíték” – jelentette ki. Elmondása szerint Magyarországon már nem történt incidens.
„A magyar határ előtt rendesen megálltam, bemutattam az irataimat. A magyar hatóságok mindent átvizsgáltak – az autót, a csomagtartót, engem is. Látták, hogy semmit nem sértettem meg, és végül beengedtek az országba” – mondta.
Ma Budapesten tartózkodik. Azt mondja, munkát keres, abban bízik, a családját is sikerül majd biztonságban áthoznia. Az ügyvéd szerint nemcsak a jog, hanem a technológia is az élete része.
„Nyolc találmányom van, mindet az ukrán állam ismeri el. Az egyik legfontosabb egy olyan anyag, ami képes elnyelni az infravörös sugárzást. Ezt a hadiiparban is használnák, de nem mertem leadni minden fejlesztést – féltem, hogy ha elmondom, amin dolgozom, azzal aláírom a saját halálos ítéletemet” – mondta.
Most külföldi befektetőket keres, startupot alapítana, és a civil hadiiparban folytatná munkáját.
„Ha nem Magyarországon, akkor Németországban, az Egyesült Államokban vagy Izraelben. Nem akarok bujkálni, csak dolgozni és élni” – zárta a beszélgetést Pukánics Eduárd.
