Hans Kluge, a WHO regionális igazgatója határozottnak és példaértékűnek minősítette a magyarországi koronavírus elleni oltási kampányt.
A vakcinázás az egyedüli eszköz a járvány legyőzésére, ezért azzal, hogy hazánkban már a lakosság jelentős része be van oltva, nem csak az emberek kaptak védelmet és esélyt, hanem a gazdaság is. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének regionális igazgatójával a Kossuth Rádió készített interjút.
A regionális igazgató elismerően beszélt a magyar oltási program előrehaladásáról, megerősítette, hogy egyensúlyt kell találni a védekezés és az újranyitási lépések között, ezért Magyarország helyesen járt el, amikor fokozatosan kinyitja az iskolákat.
„Mi a WHO-nál mindig is azt mondtuk, hogy az iskolák legyenek az utolsók, amiket bezárnak, és az elsők az újranyitásban”
– ismertette Hans Kluge a szervezet álláspontját.
A regionális igazgató szerint szükség lenne a vakcinagyártási kapacitás növelésére, üdvözölte, hogy ezen a területen több ország előrelépett, köztük Magyarország és Szerbia is.
A nemzetközi, összeurópai szempontokat figyelembe véve hangsúlyozta továbbá, hogy magasabb szintű szolidaritásra lenne szükség az egyes országok között. Ez azt jelenti, hogy ha egy országnak sikerül a leginkább veszélyeztetteket beoltása, akkor jó lenne, ha ezután az oltóanyagaik egy részét megosztanák más, kevésbé átoltott államokkal. Ez az unión kívüli európai országokra is igaz, a Nyugat-Balkán, a Keleti Partnerség és a Türk Tanács országaival is szolidárisnak kellene lenni. A WHO-n belül a teljes európai térségért felelős vezető szerint Magyarország ebben a kérdésben is jól teljesít.
„Támogatom Magyarországot abban a meglátásban, hogy a vakcina egy életmentő eszköz, amibe nem szabad geopolitikát keverni”
– a WHO regionális igazgatója azt is megerősítette, hogy nem jó, ha ideológiai, politikai alapon utasítják el egyes politikusok például a kínai vagy az orosz vakcinákat.
Az újranyitás lépéseit adatokra kell alapozni, a WHO regionális igazgatója szerint normális dolog, ha az újranyitás során lokálisan felerősödik a járvány, ilyenkor azonban már nem feltétlenül kell újra országos korlátozó intézkedéseket bevezetni. A gazdasági szempontokra is figyelni kell, valamint arra, hogy ne legyenek „elveszett Covid-generációk”, azaz a gyermekek járhassanak iskolába.
„Nagyon optimista vagyok, haladunk előre, nem vissza a régi normákhoz, hanem új normák felé. Tanulnunk kell a leckéből, és alkalmazkodnunk kell”
– mondta el Hans Kluge.
A WHO munkatársa szerint jobban meg kell becsülnünk az egészségügyben dolgozókat, az embereknek pedig biztonságos viselkedési formákat kell követniük a jövőben. Nem állandó jelleggel, de a maszkviselést normává kellene tenni amikor valaki beteg, például influenzás.
Az oltások kapcsán pedig az igazgató elmondta, hogy a vérrögképződés kockázata sokkal nagyobb a koronavírus fertőzés, vagy a dohányzás miatt, mint a védőoltások esetében. Véleménye szerint az embereket nem hibáztatni kell az ilyen félreértések miatt, hanem tájékoztatni kell őket a felmerülő kérdésekről.
A WHO nem támogatja, hogy az utazást oltási igazolványhoz kössék, mivel még hiány van világszinten az oltásokból, és az ilyen intézkedések hozzájárulnának ahhoz, hogy ne a leginkább rászorulók kapják meg a vakcinákat. Ugyanakkor véleménye szerint egy digitális igazolás nagyon fontos, ez szükséges a járványügyi adatok kezeléséhez.
hirado
