Olvasónk a második AstraZeneca védőoltás után került covid-osztályra kétoldali tüdőgyulladással. Dr. Rusvai Miklós virológus elmagyarázta nekünk, hogy ez hogyan fordulhatott elő, illetve azt is elmondta, hogy kerülhet-e más is ilyen helyzetbe oltás után.
Mostanában egyre több olyan nyugtalanító esetről lehet hallani, amikor valaki a koronavírus elleni oltás után fertőződik meg a betegséggel. Egy oltás után ez még természetesnek mondható, de most fekeszenek kórházban olyanok, akiknek két oltásuk is volt már. Így volt ezzel olvasónk is, aki krónikus betegként február végén kapta meg az első oltását, majd egy hónappal később már a második AstraZeneca védőoltáson is túl volt. V. Péter elmondása szerint folyamatosan nézte az ellenanyag szintjét otthon, különböző házi tesztekkel, amik csakúgy, mint e sorok írójánál, olvasónknál sem mutattak ki ellenanyag termelődést az oltás után.
Nekem sem volt ellenanyagom
A Blikk akkor utána járt, hogyan lehetséges az, hogy bár az első AstraZeneca védőoltás után heves tünetekkel reagált kolléganőnk szervezete az oltóanyagra, az egy hónappal később, vénás vérből végzett ellenanyag vizsgálat mégsem mutatott koronavírus elleni antitesteket.
Az Astra Zeneca oltás után egy hónappal ellenanyagot nem sikrült kimutatni kolléganőnk szervezetében! Vajon van ok az aggodalomra?!/Foto: Kiss Rachel
Oltásaim után akkor azt a választ kaptam a vizsgálatot végző klinika orvosigazgatójától, Dr. Balázs Annától, hogy abban az esetben, ha nincs kimutatható ellenanyag a vérben még nem jelenti azt, hogy hatástalan lett volna az oltás, csupán annyit jelent, hogy ebben az esetben a szervezet inkább sejtes immunitással, vagy nyálkahártya immunitással reagál. A doktornő azonban azt is hozzátette, hogy a teljes védettség csak a második oltás után két héttel alakul ki, emiatt azt javasolta nekem, hogy a második oltás után is végeztessem el vérből vett ellenanyag vizsgálatot, addig pedig tartsak be minden óvintézkedést annak érdekében, hogy ne fertőződjek meg a betegséggel.
Csakhogy olvasónk már túl volt a második AstraZeneca védőoltáson is, amikor kórházba került. Felgyógyulása után levelet írt szerkesztőségünknek.
„Olvastam a cikkét, hogy oltás után nem volt ellenanyaga. Jómagam is hasonlóan jártam azzal a kiegészítéssel, hogy én a két védőoltás után el is kaptam a koronavírust, és két hetet töltöttem a szekszárdi kórház Covid osztályán, mert a vírus két oldali tüdőgyulladást is okozott. Borzasztó beteg voltam, azt hittem meghalok. Két védőoltás után semmilyen ellenanyagom nem volt, és az a semmilyen ellenanyag nyilván nem is védett meg a fertőzéstől.”
– írta levelében olvasónk, aki az első dózis AstraZeneca védőoltást február 24-én, a másodikat pedig – az akkori oltási protokoll szerint – március 24-én kapta, majd április elsején került be a kórházba.
„A kórházban két oldali tüdőgyulladást állapítottak meg. A röntgenen mindkét oldalon sok fekete kör látszódott. Oxigént is kaptam, de nem lélegeztető gépből, csak oxigénpalackból. Két kezelésnyi Remdesivir infúziót kaptam 2×5 napig, valamint gyógyult ember vérplazmáját, két zacskóval. Ezen felül intravénásan antibiotikumot, valami cefalosporin származékot, és persze véralvadásgátlót, Clexane injekciót. Gyakorlatilag a legjobb ma elérhető kezelést megkaptam, borzasztó hálám ezért a szekszárdi kórháznak! Két hét után elengedtek, negatív Covid teszt után, de a tüdőgyulladásom még megvan a röntgen szerint. Otthon természetes ismét elvégeztem az ellenanyag tesztet, ami már mutatott ellenanyagot, tehát a szervezetem képes az ellenanyag termelésre a betegség után, míg az oltások után erre nem volt képes, beteg is lettem!”
– írta V. Péter.
„Vannak peches emberek”
Utánajártunk az esetnek, illetve annak, hogy jelent-e reális veszélyt az, hogy valakinek az oltás után nincsen ellenanyag a szervezetében, ezért szakértőt kérdeztünk meg a témában:
Sajnos azt kell mondanom, hogy vannak olyan peches emberek, akiknek az immunrendszere sajnos nem reagál jól egy bizonyos oltásra, míg lehet, hogy egy másik típusú oltásra reagált volna. Sajnos ez előfordulhat minden immunizálás esetében, hogy az emberek egy bizonyos elenyésző százaléka nem reagál az adott oltóanyagra.
– mondta a Blikknek Dr. Rusvai Miklós virológus, majd hozzáteszi, hogy ő maga is egyetért Dr. Sarkadi Balázs immunológussal, aki szinte már egy mozgalmat indított annak érdekében, hogy tesztelni kellene egy reprezentatív számú mintán a különböző oltóanyagok hatására kialakuló immunválaszt, annak érdekében, hogy tudjuk kinek milyen immunválasszal reagál a szervezete az oltóanyagra.
„Jó lenne, ha csak akkor mondanánk valakire, hogy az ő szervezete sejtes immunválasszal reagált, ha azt egy reprezentatív felmérés alapján ki is tudnánk mutatni. Meg kellene nézni, hogy például ezer emberből, akiket különböző oltóanyaggal oltottak mennyien reagáltak ellenanyagtermeléssel és mennyien csak sejtes immunválasszal. Ha ez meglenne, akkor már többet tudnánk az oltóanyagokról is.”
– mondta a virológus, majd hozzáteszi, hogy mivel nem történtek mérések, ezért elképzelhető az is, hogy egy már beoltott embertől elkaphatjuk a vírust, míg ennek az ellenkezője is valószínűsíthető.
„A sejtes immunitást kimutató vérvizsgálatok már léteznek, csak ezek több napig tartó, bonyolult és drága vizsgálatok. Több ilyen teszt módszer is van már, de ez nem olyan, amit egy közönséges laboratórium el tud végezni, hanem ez sejttenyésztést és fokozottan steril környezetet igényel, amire jelenleg csak kevés laboratórium felkészült.”
– magyarázta Dr. Rusvai Miklós, majd kiemeli azt is, hogy mind a daganatos betegségek, mind az autóimmun betegségek befolyással lehetnek az oltóanyagok hatásosságára.
„Sajnos minden olyan betegség, ami immunszupresszív kezelést igényel, tehát például az autoimmun betegséggel rendelkezők időszakosan kénytelenek olyan szereket szedni, amik elnyomják a szervezet immunreakcióját. Ez bizony magyarázat lehet arra, hogy miért nem alakul ki megfelelő immunválasz az oltás után.”
– mondja a virológus, majd hozzáteszi, hogy a daganatos betegségeknél pedig sejtosztódást gátló készítményeket szoktak alkalmazni.
„Az ellenanyag képzéshez és a sejtes immunválaszhoz is sejtosztódás szükséges, ezért, ha valakinek a szervezete az immunizáláskor éppen nem tudja az immunsejtjeit osztódásra bírni a vakcina hatására, akkor bizony az az illető is alacsonyabb immunválasszal rendelkezik majd.”
– zárta a beszélgetést Dr. Rusvai Miklós, majd hozzáteszi, hogy
ugyan az autoimmun betegek rosszabb helyzetben vannak ebből a szempontból, de még mindig jobban járnak, ha beoltatják magukat, mintha meg sem adják az esélyét annak, hogy immunissá váljanak!
blikk
