hirmagazin_2015-08-08_082354
David Vetter életútja az egyik legkülönlegesebb, amiről valaha hallottunk: egy steril kórházi sátor két négyzetméterén élte le az életét. Hihetetlen történet!

Ma egy különleges fiút ismerhettek meg. A texasi David Vettert, aki rövid életét egy steril műanyag kórházi sátorban élte le.

David Phillip Vetter veleszületett immunhiányos betegséggel jött világra 1971. szeptember 21-én. Mivel bátyja tíz hónappal korábban ugyanebben a betegségben halt meg, ezért az orvosok már számítottak rá, hogy a kis David-nek is nagy az esélye, hogy hasonló rendellenességgel születik. Éppen ezért steril körülmények közé helyezték a fiút, akiről hamarosan ki is derült, hogy sajnos ő is beteg, hiszen csak a lány utódokban nem jelentkezik a kór, a fiúknál pedig 50%-os az esélye.

hirmagazin_2015-08-08_082453
Ahogy nőtt David, a steril inkubátor után egy nagyobb „lakóhelyre” lett szüksége, ekkor készült el a később bővített műanyag sátor.

Hat éves korában hagyhatta el először a buborékot, amikor is a NASA mérnökeinek segítségével egy szkafandert kapott. Ekkor játszhatott életében először a „szabadban”.

Édesanyjával a nagy eseményre készülve, az űrhajósruhába öltözés után.

Ahogy nőtt, tudásszomja is jelentkezett. Magántanulóként, egy önkéntes tanítónővel tanult mindent a kórházban majd – miután hazaköltöztették – otthon.

A tudomány fejlődésével – ahogyan a csontvelő-átültetés egyre inkább rutinná vált – javasolták a szülőknek a műtét elvégzését. Donornak David egészséges nővérét választották.

hirmagazin_2015-08-08_082502

hirmagazin_2015-08-08_082515 hirmagazin_2015-08-08_082530

A műtét sikeres volt, ám egy akkor még előre nem látható szövődmény jelentkezett. A korabeli orvostudomány nem volt képes az Epstein-Barr vírusra tesztelni a donorokat és sajnos David szervezetébe is jutott a vírusból. Immunhiánya miatt szervezete nem volt képes legyőzni a betegséget és négy hónappal a beavatkozás után a 12 éves fiú meghalt.

Mára már a SCID-szindrómával született gyerekek teljes életet élhetnek, köszönhetően David vértestjeinek is, amiket a kutatók a fejlesztésekkor felhasználtak.

Forrás: tudnodkell; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu