Erős a gyanú, hogy Gyurcsány Ferencné cége egy konzorcium élén az általuk elnyert közel másfél milliárdos uniós forrásokból lényegében kölcsönöknek álcázva feltőkésítette a Demokratikus Koalíciót és annak Czeglédy Csaba által vezetett holdudvarát – az ügyben Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a héten tett feljelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál.
Budai Gyula a PestiTV Bögre Klubjának vendégeként arról beszélt, hogy Gyurcsányék cége, az Altus Zrt. úgy működhetett, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására.
A képviselő szerint Czeglédy azért kaphatott DK-s önkormányzatoktól egy év alatt 150 millió forintos összértékben megbízásokat, mert a hallgatásáért így nyújtja be a számlát. Mint ismert, Gyurcsány bűnöző ügyvédjét, Czeglédy Csabát korábban jogerősen elítélték, nemrégen pedig több mint egy évig börtönben ült.
A héten feljelentést tett és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul az uniós forrásokat Czeglédy Csabának kölcsönadó Altus Zrt. ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, aki a PestiTV Bögre Klub című adásában részletezte a feljelentés körülményeit. Mint kifejtette,
OLYAN OKIRATOK ÉS EGYÉB BIZONYÍTÉKOK KERÜLTEK ELŐ, AMELYEK ALAPJÁN A MÚLT HÉTEN MEG LEHETETT TENNI A KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉGEN AZT A BÜNTETŐFELJELENTÉST, AMELY A CZEGLÉDY CSABA ÉS GYURCSÁNYNÉ KÖZÖTT LÉTREJÖTT KÉTES KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK KAPCSÁN TÖRTÉNT.
Felidézte: 2016 és 2017 között közel egy év alatt Gyurcsányék cége, az Altus Portfolio Kft. 300 millió forintot adott Czeglédynek különböző ütemezésekben, azt azonban nem lehet egyelőre tudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa. Mint megjegyezte, a „kölcsön” utolsó részletét már nem Czeglédy Human Operator nevű elhíresült cége kapta, amely az úgynevezett iskolaszövetkezetek tekintetében a vád szerint 6,5 milliárdos költségvetési csalást követett el, hanem egy másik cég, mivel időközben a Human Operator ellen bírósági végrehajtás indult, így 35 millió forintot megpróbáltak egy másik cég számlájára átutalni és kimenteni ebből a rendszerből – írja a Pesti Srácok.
Budai Gyula elmondta: ő is, és Deutsch Tamás EP-képviselő is személyiségi jogi pert nyert az üggyel kapcsolatban, amelyben a Kúria kimondta, hogy az Altus Befektetési Zrt. által létrehozott konzorcium 1,5 milliárd forintnak megfelelő európai uniós forrást nyert el, amelyből Gyurcsányné cégének is juthatott, amelyet Czeglédy cégének továbbított. Ezt a magyar hatóságok hivatalból nem vizsgálhatják, az ügyben az OLAF-nak kell eljárnia. Mivel azok a dokumentumok, amelyek szükségesek az eljárás megindításához, összeálltak,
A JÖVŐ HÉT ELEJÉN MEG IS INDULHAT A FOLYAMAT, AMELYBŐL KIDERÜLHET, HOGY AZ UNIÓS FORRÁSOK LÉNYEGÉBEN CZEGLÉDY CSABÁHOZ KERÜLTEK.
Az ügy előzményeiről szólva Budai Gyula elmondta: az Altus Befektetési Zrt. egy konzorcium élén 2014-ben nyújtott be pályázatot az Európai Bizottság strukturális alapjához tanulmányok, szakértői vélemények készítésére. Mint hozzátette, ebben a konzorciumban nem mellesleg részt vett a CEU is, valamint az a Gazdaságkutató Intézet (GKI), amely évről évre a magyar gazdaság csődjét jelzi előre, mindeddig sikertelenül. A konzorcium végül a 2014–2020-ra előirányzott költségvetés terhére 5 millió eurót kapott, azaz közel másfél milliárd forintot. Külön érdekesség, hogy a konzorciumot vezető Altus Zrt. vezérigazgatója Gyurcsány felesége volt, aki időközben a Demokratikus Koalíció európai uniós parlamenti képviselője lett, amely meglehetősen sajátos összefonódásokra utal.
Budai Gyula hozzátette: mivel Gyurcsányné EP-képviselő lett, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve – EU-s forrásokról lévén szó – az OLAF járhat el. A magyar hatóságok ugyanakkor azt vizsgálhatják, melyek is az a bűncselekmények, amely az Altus és Czeglédy cége közötti kölcsönök révén megvalósulhattak. Budai Gyula úgy vélte, Gyurcsányné cége úgy működött, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására. A jegybank meg is állapította, hogy jogellenesen folytatta Gyurcsányné ezt a tevékenységet.
Budai Gyula arról is beszélt:
CZEGLÉDY IDŐKÖZBEN EGY ÉV ALATT 150 MILLIÓ FORINT KÖZPÉNZT KAPOTT A DK-S VEZETÉSŰ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL,
ugyanakkor 2020 decemberében Czeglédy ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, így valójában kérdéses, hogy ki végzi el a munkát a Niedermüller Péter és László Imre vezette erzsébetvárosi, illetve újbudai önkormányzatoknak. Budai Gyula úgy vélte, Czeglédy a megbízások révén lényegen benyújtja a számlát, pontosan azért, hogy nehogy elmondja, hogy mi a valóság az összefonódások körül. Mint megjegyezte, nem lehet véletlen, hogy Czeglédy szabadulása után rögtön Gyurcsány Ferenchez rohant, és nem a családjához.
Az OLAF eljárásával kapcsolatban Budai Gyula arról beszélt: nem túl bizakodó, hiszen 2010 és 2012 között elszámoltatási és korrupciós kormánybiztosként két alkalommal fordult az uniós szervhez, amelyekre a mai napig válasz sem érkezett.
Az Origo korábban arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozata szerint a milliárdos hivatalos vagyona fogy, és felmerül a kérdés, hogy milyen – feltehetően politikai – célra fordíthatja millióit?
origo
