Hazánk lakosságát váratlanul érte 2020. november 11-én Orbán Viktor bejelentése, mikor a koronavírus 2. hullámának visszaszorítása érdekében vészhelyzetet hirdetett és országos szinten digitális oktatásra váltottak a középiskolákban.
A szülők, gyerekek és pedagógusok is valahol számítottak rá, hogy a tavaszi iskolabezárások után újra otthonról kell majd tanítani a diákokat, viszont ennek a helyzetnek a legnagyobb „áldozatai” a 2021 májusában érettségizők. A HelloVidék kíváncsi volt, vajon mit gondolnak a felkészítő tanárok, ezért a témában érintett pedagógusokat kerestünk fel, hogy megosszák velünk véleményüket.
Nézzünk egy kicsit vissza 2020 tavaszára…
2020 áprilisától sokan kérték a kormányt, hogy a járványhelyzet miatt maradjon el az érettségi, azonban nem látták indokoltnak az eltörlését. Speciális szabályok mellett végül a tanulók írásbeli vizsgákat tettek és így adtak számot tanulmányaikról. Bár egyszerűsítésnek számított, hogy csak csak írásban kellett számot adniuk tudásukról, mégis egy olyan időszakban kellett lezárniuk középfokú tanulmányaikat, mikor mindenki félt attól, hogy a #maradjotthon után újra közösségbe kerülve, akaratukon kívül megfertőzhetik szeretteiket. Szerencsére a tavaszi érettségik az őszivel együtt végül gond nélkül lefolytak és a gyerekek is eredményes vizsgákkal zárhattak
Nézzük a jelenlegi helyzetet…
Amíg a 2020-ban végzetteknek szeptembertől március közepéig tantermi oktatás keretében készülhettek az érettségire, addig a most végzős diákok novemberig járhattak csak suliba. A szülők, pedagógusok és gyerekek is felvetették, sőt külön petíciót is indítottak, hogy 2021 májusában maradjon el az érettségi, azonban, mivel a kormány nem akarja, hogy káosz alakuljon ki a továbbtanulási felvételik miatt, bejelentette, hogy nem terveznek változtatni az érettségi időpontokon.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint az előző évben szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy digitális munkarend mellett is hatékonyan fel lehet készülni az érettségire és az óvintézkedések betartása mellett megtarthatóak a vizsgák. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a végzősök felkészítése, az iskolákban speciális felkészítőket tarthatnak és lehetőség van arra is, hogy kötelező tárgyakból megkezdhessék a jelenléti oktatást.
Mit szólnak ehhez a felkészítő tanárok?
A dél-alföldi régió egyik kis falujában élő J. Anikó magyar szakos tanárként azt gondolja, hogy a dolog elsősorban tantárgyfüggő, valamint függ a diák és a tanár szorgalmától is. Nagyon kevés olyan diákja van, aki eszközhiány miatt nem tud részt venni az online oktatásban, és elsősorban a szorgalom dönt ebben. Mára már tudtak lehetőséget biztosítani arra, hogy akár eszközt is kapjanak (iskolától kölcsönbe), illetve kontaktórákra is bejárhatnak rendszeresen. Az iskolai tanárok többsége lelkiismeretesen fogja fel a dolgot, főként a végzősök felkészítését.
Természetesen ez nem ugyanolyan, de tapasztalatai szerint a szorgalmasabbak, akik rendesen számon tartják a feladataikat, boldogulnak. A gyerekek azokat a pedagógusokat kedvelik a leginkább, akik online jelenléti órákat tartanak feladatok kiadása helyett. A megvalósíthatóság tantárgyfüggő, a szakmai tárgyak, matematika, nyelvoktatás komolyan megsínyli ezt a helyzetet. A digitális tanítás hihetetlen mennyiségű pluszmunkát jelent, annyi tananyagfejlesztést csinált az elmúlt hónapokban, mint a pályája során összesen, sőt talán többet.
Kicsit más megközelítésből látja a végzősök helyzetét a Sopron megyei P. Adrienn matematika szakos tanár. Iskolájukban heti 2 nap van kijelölve, hogy konzultációkat tartsanak, szigorúan kiscsoportokban, 10 fő alatt. Az időpontokat úgy határozták meg, hogy délután az „online” órarend szerinti utolsó óra után 3 órakor kezdődik, és legkésőbb 7-kor befejezik, hogy mindenki hazaérjen 8 órára. Azok a gyerekek vannak komoly gondban, akik kollégistaként messzebb laknak, mert nem tudnak eljutni a távolság miatt foglalkozásra, vagy hamarabb el kell menniük a közlekedés miatt. Úgy látja, hogy nagy igény van a gyerekeknek a személyes felkészítésre, de jó lenne visszatérni a hagyományos oktatási formához, amennyiben a járványhelyzet is engedi.
Nagyon pozitívan értékeli a digitális oktatást több év külföldi munka után a hazai oktatásba 2 éve visszatért heves megyei C.Tímea angol szakos tanára. Tímea iskolájában minden gond nélkül álltak át tavasszal és most is online tanrendre. A tanári karban az idősebbeknek gondot jelent ez a tanítási forma, de az ő szakterületén hatékonyan tud órákat tartani és számon kérni. Kisebb csoportokban külön is online tart órákat, hogy felkészültebbek legyenek a tanítványai az érettségire.
Nincs jó véleménnyel a digitális oktatásról és az érettségizők felkészítéséről a borsod megyei G.Róbert történelem szakos tanárnak. Az iskolájában nagyon sokan lemaradtak, lemorzsolódtak a tavaszi hullám idején bevezetett digitális oktatásnak köszönhetően, hiszen sok helyen nemhogy internet, de még áram sem volt. Szeptemberben az offline tanítási órákon kívül külön foglalkozásokat tartott a gyerekeknek, de ezt felülírta a 2. hullám és a középiskolák újbóli bezárása. A gyerekeket nehéz motiválni otthon, sokan hiányoznak az online órákról. Jelenleg megpróbálna külön foglalkozást szervezni az iskolában a végzősöknek, de tart tőle, hogy nem sokan vennének részt rajta.
Címlapfotó illusztráció: MTI/Szigetváry Zsolt
Címlapkép: Getty Images
hellovidek
