Valószínűleg a „magyar” és az „űr” szavak hallatán mindenki Farkas Bertalanra, az első magyar űrhajósra gondol, ám a magyarok és az űr kapcsolata sokkal korábbra nyúlik vissza.
1992. január 6-án alakult meg a Magyar Űrkutatási Iroda. A megalapítása óta eltelt 29 esztendőben gyökeresen megváltozott az űrkutatáshoz való viszony, és a technológiai fejlettség is rohamléptekkel halad ezen a területen.
Magyarország is felzárkózik az űrkutatás területén, hiszen 2024-ben újra magyar űrhajóst szeretne küldeni az űrbe, továbbá az Európai Űrügynökség aktív tagja, de a magyarok és az űr közös története nem itt, de még csak nem is Farkas Bertalannal kezdődött, hanem jóval régebben.
A magyar űrkutatás története a negyvenes években kezdődött, amikor 1946-ban Bay Zoltán és csoportja kísérleti radarberendezésével visszhangot kapott a Holdról.
Ez az úttörő kísérlet – egy vele szinte egyidejűleg végrehajtott amerikai kísérlettel együtt – mind a radarcsillagászat, mind az űrkutatás első lépésének tekinthető, hiszen valami mesterségesen létrehozott (ezúttal egy fotoncsomag) – azzal a céllal hagyta el a Föld felszínét, hogy eljusson egy másik égitestre.
A kommunisták megjelenése azonban félbeszakította ezeket a kutatásokat, és Bay professzor elhagyta Magyarországot, Amerikába emigrált, ahol hosszú és sikeres életpályáját befejezte. Csoportja felbomlott, és kísérleteit Magyarországon soha nem folytatták.
Maga az űrkutatás tulajdonképpen a Nemzetközi Geofizikai Év (1957–1958) során kezdődött mint a globális geofizikai (elsősorban ionoszféra és légkör) kutatási programok új, hatékony eszköze.
Magyar tudósok egy csoportja viszont már 1956 májusában úgy gondolta, hogy hazánkat fel kell készíteni a hamarosan megkezdődő űrkutatás korszakára. Éppen ezért létrehozták az Asztronautikai Bizottságot, amely megkezdte a közvélemény tájékoztatását a Szovjetunió és az Egyesült Államok várható űrprogramjairól.
Lajka kutya a felbocsátás előtt (Fotó: MTI/TASZSZ )
A hidegháború évtizedeiben az űrkutatás – a fegyverkezési verseny mellett – stratégiai területté vált, emlékezhetünk Lajka kutya kilövésére vagy épp a holdra szállásra.
A Szovjetunió igyekezett tartani a lépést, így Magyarország sem maradhatott ki a versenyből. Farkas Bertalan 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak, és kezdte meg kiképzését, majd 1980. május 26-án a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen végezte el.
Startra készítik elő a Szojuz–36 űrhajót, melynek parancsnoka Valerij Kubaszov, kutató űrhajósa Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 1980. május 26-án (Fotó: Nemzeti Fotótár/Németh Ferenc)
Az űrrepülése után számos díjat kapott:
1980 – A Szovjetunió Hőse
1980 – Lenin-rend
1980 – A Magyar Népköztársaság Hőse
1980 – A Magyar Népköztársaság Érdemrendje
1980 –A Magyar Népköztársaság Űrhajósa
1980 – Gyulaháza díszpolgára
2003 – Kijev – Társadalmi elismerés és Nagyság Érdemrend
2010 – Prima Primissima – Megyei Prima Díj, Közép-magyarországi Regionális Szervezet, Magyar tudomány kategória kitüntetettje
Farkas Bertalan űrutazásának 40. évfordulójáról Orbán Viktor miniszterelnök is megemlékezett közösségi oldalán.
Ám a magyarok és az űr közös története itt korántsem ért véget.
1992. január 6-án, azaz 29 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Űrkutatási Iroda,
mely 2005 után minisztériumi felügyelet alá került. Feladata volt a különböző nemzetközi szervezetekben való részvétel. 2014-es megszűnése után azonban nem állt meg a magyar űrkutatás, ugyanis 2015-ben hazánk az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagállama.
)
2018-tól a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik a magyar űrstratégia, melynek keretében Ferencz Orsolya űrkutató, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársa űrkutatásért felelős miniszteri biztosként felel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már 2019 novemberében bejelentette, hogy a magyar űrstratégia része, hogy
2024-ben újabb űrhajóst küldjünk a kozmoszba.
Ennek részeként már 2020 végén Kecskeméten megkezdődött azoknak a kiválasztása és kiképzése, akik részt vehetnek a várhatóan magyar–orosz együttműködésben zajló űrprogramban.
Beauty and the Beast: The Enchanted Christmas, amerikai rajzfilm, 69 perc, 1997
Eljött a karácsony, és Belle elhatározza, hogy ünnepi hangulatot teremt a Szörnyeteg rideg...
Jingle All the Way, amerikai vígjáték, 88 perc, 1996
Howard Langstonnak (Arnold Schwarzenegger), az elfoglalt üzletembernek nincs ideje feleségére és kisfiára, Jamie-re. A szomszéd gyerek...
The Nutcracker and the Four Realms, amerikai családi kalandfilm, fantasy, 99 perc, 2018
Clarának csupán egy kulcsra van szüksége. Egy kulcsra, aminek nincs párja, mert...
The Knight Before Christmas, amerikai vígjáték, 92 perc, 2019
Egy középkori lovag varázslatos módon a jelenbe kerül, és beleszeret egy középiskolai tanárnőbe, aki korábban kiábrándult...
Egymástól merőben különböző személyiségek keresik a megértést és a könyörületet karácsony idején. Rose középkorú, elvált nő, akinek az édesanyja kórházban van, előrehaladott Alzheimer-kórban szenved....