Egyre több a kérdőjel az európai, illetve európai és amerikai együttműködésben fejlesztett három védőoltás magyar piacra kerülésével kapcsolatban, mert bár Magyarország eddig 36 milliárd forint értékben 12 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot kötött le három gyártónál, közülük a Pfizer már bejelentette, hogy elsőként az Egyesült Államokba és nem az Európai Unióba szállítanak.
Nem lehet tehát tudni, hogy Európába nyugat felől mikor érkezhet az első adag tömeges oltóanyag, ezért még inkább felértékelődhet a már hazai tanulmányozás alatt lévő orosz gyártású vakcina.
„Az amerikai Pfizer gyógyszergyár és német partnere, a BioNTech által előállított vakcina esetében fennáll a lehetősége annak, hogy a készleteket inkább az Egyesült Államok részére adják el”
– jelezte a kockázatot már november közepén Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója.
Hozzátette: ebben az esetben ötven százalék jár vissza az előlegből, ami a tagállamokat illeti. Ez az Európai Bizottság szerint jelentős eredmény, mert hasonló esetekben jellemzően nincs kompenzáció.
A Magyar Nemzet megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ahol azt közölték, hogy ez nem igaz: véleményük szerint, ha a gyártó a részhatáridőket nem tartja be, akkor ötven százalék előleget fizet vissza, abban az esetben azonban, ha a végleges határidőre – ami 2021. november 15. – se szállít, akkor az előleg teljes összegét vissza kell fizetnie.
Az Emmi válaszából is látszik, hogy
az amerikai cég igazán abban érdekelt, hogy egy éven belül szállítson Európába és vélhetően az Egyesült Államokat fogja favorizálni a másik ígéretes vakcinát fejlesztő Janssen Pharmaceutica, hiszen ez a cég is amerikai tulajdonban van.
A Johnson & Johnson leányvállalatának szerződés szerinti első lehetséges szállítási időpontja 2021 második negyedéve.
A brit AstraZeneca is csak 2021 első negyedévére tervezi az oltóanyag szállítását, ám jelentős bizonytalanságot okoz, hogy kiderült:
a brit-svéd gyógyszeripari cég és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-oltásának klinikai vizsgálata során a tesztalanyok – gyártási hiba miatt – csak a szükséges dózis felét kapták meg.
Ennek ellenére az AstraZeneca arra hivatkozik, hogy még így is hetvenszázalékos a vakcina hatékonysága.
Mindezek alapján jól látszik, hogy rövidtávon tömeges oltóanyagra első sorban keleti irányból számíthatunk. Már Oroszországban vannak azok a magyar szakemberek, akik az orosz vakcina vizsgálatát és a gyártóhelyeket tekinthetik majd meg – jelentette be kedden Kásler Miklós. A miniszter arra is kitért, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Debreceni Egyetem, az Országos Korányi Pulmonológiai, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai azzal a céllal lesznek jelen az oltóanyag vizsgálatakor, hogy annak biztonságosságáról és hatásosságáról személyesen győződhessenek meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról beszélt korábban, hogy sok helyen fejlesztenek oltóanyagot „tőlünk Keletre és tőlünk Nyugatra is”, és egyelőre nem tudni pontosan, mikor melyik vakcina áll majd nagy számban rendelkezésre.
„Ezért a magyar emberekkel szembeni felelőtlenség lenne, hogy ha valamelyik lehetőségről lemondanánk” – fogalmazott.
Kijelentette, hogy nem engednek semmilyen gyógyszeripari, üzleti lobbinak, akkor sem, ha politikusokat bérelnek fel akár itthon, akár Brüsszelben, akár máshol.
– Minden lehetőségen rajta tartjuk a szemüket, mert ez a magyar emberek érdeke – mondta. Hozzáfűzte, Magyarországon csak azt a vakcinát lehet használni, amelyet a magyar hatóságok biztonságosnak és hatékonynak tartanak, amelynek a használatára megadják az engedélyt. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar szakemberek helyszíni látogatásának lehetősége felgyorsítja az oltóanyag magyarországi használatáról szóló döntést.
hirado
