Számos új jogszabályt hozott ma az Országgyűlés. Ezek között van, amely a fogyasztók érdekeit erősíti, de rendelkeztek egyebek mellett a csecsemőgondozási díj emeléséről, a NAV-os dolgozók életét érintő hatalmas változásról és a balhés autósok büntetéséről is.
A képen: A parlament tagjai szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 1-jén. / Fotó: MTI/Kovács Attila
Röviden:
- A gyártók 2022 május végétől nem hozhatnak forgalomba azonos csomagolással, de különböző minőségben termékeket, tehát nem lehet mondjuk ugyanaz a csoki jobb Ausztriában, mint Magyarországon. Más módokon is védik majd a vásárlókat.
- Támogatják a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását
- Bírságolják az autósokat, akik nem működnek együtt közúti ellenőrzéskor
- 5 százalékra csökken az újépítésű lakások áfája, de csak a 300 négyzetméter alattiaké, többlakásos házakban a 150 négyzetméter alattiaké
- Emelkedik a csecsemőgondozási díj mértéke júliustól
- Új szolgálati jogviszony a NAV dolgozóinak
Fogyasztóvédelem
Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását, amelynek értelmében 2022. május 28-ától tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül és fogyasztóvédelmi hatósági eljárással szankcionálható lesz a kettős minőség, vagyis az a gyakorlat, hogy egy gyártó azonos külsővel, de eltérő összetételben gyártott termékeket hoz forgalomba a különböző európai uniós tagállamokban.
A változtatás emellett az online vásárlók megtévesztésének újabb lehetőségeit zárja ki: az internetes kereséseknél 2022 májusától fel kell tüntetni, hogy a netes kereséskor az első helyen fizetett találat áll-e, illetve, hogy a találatok sorrendje milyen paraméterek mentén állt elő.
A jövőben azonnal eljárhat a hatóság, ha egy vállalkozás fiktív értékelésekkel próbálja megtéveszteni a fogyasztókat.
Feketelistás eset lesz a rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vette meg, hogy megkerülje a jegyvásárlásra vonatkozó szabályokat.
Bírság a balhés autósoknak
Az Országgyűlés 144 igen, 26 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A jövőben a közúti ellenőrzésekkor hatékonyabban léphetnek fel és bírság megfizetésére kötelezhetik a nem együttműködő, az ellenőrzést akadályozó járművezetőket.
Újépítésű lakások áfája
Az Országgyűlés 171 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosítását.
A 2021. január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd.
A törvény szerint új ingatlan áfája akkor 5 százalék, ha többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, míg egylakásos családi ház esetében a 300 négyzetmétert nem haladja meg a hasznos összes alapterületet.
Kormányrendelet születik arról, hogy a gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családoknak, akik csokkal vásárolnak otthont, az 5 százalékos áfatartalmat is visszaadják.
A csökkentett áfakulcsot 2022 végéig lehet majd alkalmazni, de azokra a lakásokra, amelyekre eddig az időpontig megkapják az építési engedélyt, egészen 2026 végéig alkalmazható lesz az 5 százalékos áfamérték.
Az illetékmentesség a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő, gyermekes családoknak mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül biztosított.
Emelkedik a csecsemőgondozási díj
A parlament 171 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvénynek a csecsemőgondozási díj (csed) emelésével összefüggő módosítását.
A csed összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 százalékáról 100 százalékára emelkedik, ezáltal az ellátásra jogosultak a szülési szabadság időtartama alatt a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kapnak kézhez.
Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjén jelentette be az intézkedést.
A törvény 2021. július 1-jén lép hatályba és a már fennálló jogosultságokra is alkalmazni kell.
A NAV-dolgozók élete megváltozik
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói számára új szolgálati jogviszony jön létre: az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony. A törvény megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb állományától, új jogszabályt alkotva rájuk. A változtatás érinti a hivatásos, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat egyaránt. Ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek teljes szervezeti, funkcionális és személyi jogállási integrációja lezárul.
A 18 ezer fős, feladatában igen heterogén állományban jelenleg civil kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és hivatásos állományú pénzügyőrök egyaránt vannak, akiknek a jogállását jelenleg több törvény szabályozza. Ezt szünteti meg a törvény egy kizárólag a NAV személyi állományára irányadó jogviszony megalkotásával. A jogalkotó emellett a munkaköröket is áttekintette, számukat csökkentette.
A jelenlegi pénzügyőri állományon belül a jövőben kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lát el olyan feladatokat, amelyek indokolják a pénzügyőri státuszt. Így egy jól behatárolt munkakörre terjed ki a fegyver- és kényszerítő eszköz használatának lehetősége. Ez számura többletkötelezettséggel jár, amit a jogszabály plusz juttatással kompenzál.
Mivel a fegyveres szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány felelőssége más jellegű, ezért esetükben megszűnik a fegyver- és kényszerítőeszköz-viselési, valamint intézkedési kötelezettség. A pénzügyőri státuszuk lényeges elemei, például az egyenruha vagy a rendfokozat, az előmenetel módja azonban fennmarad.
A szervezet egyes területeinek ellátásához szükséges speciális és a versenyszférában is piacképes szaktudás honorálása érdekében lehetőség lesz teljesítményalapú bérezésre az eddig teljesen kötött bérezési rendszer lazábbá tételével.
Egyszerűsödik az illetményrendszer. Csökken a rendszeres pótlékok szerepe, a nyelvvizsgapótlék például beépül az illetménybe, a munkaköri pótlék pedig átalakul. A jövőben egy kör kap munkaköri pótlékot, azok, akik megterhelőbb és több kockázatvállalást igénylő munkát végeznek. Az új törvény ugyanakkor fenntartja a szolgálati idő hosszához igazodó időpótlék jogintézményét.
Jelentősen csökken a besorolási kategóriák és a fizetési fokozatok száma. Megjelenik ugyanakkor a teljesítményértékelésen alapuló illetményeltérítés. Megszűnik a köztisztviselői illetményalaphoz szorzószámokkal kötött illetményszámítás. Az illetmény összege egy sávban mozoghat majd, a sávokat a besorolási kategóriától és a szolgálati időtől függően alakítják ki.
Jól járnak a kézműves sörfőzdék – is
A kereskedelemről szóló törvény módosításával elfogadták, hogy sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz értékesítésekor nem tehető olyan jognyilatkozat, miszerint az érintett termékek esetében a vendéglátó üzlet összes beszerzésének több mint 80 százaléka ugyanazon gyártótól származik.
Sör csapon történő értékesítésekor akkor tehető ilyen nyilatkozat, ha az üzlet biztosítja legalább egy kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését is.
Előírták azt is, hogy az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör-, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeit árulni.
Útdíjfizetés
A NAV ezután kiadja a nyugtát nem adó taxisok adatait a közlekedési hatóságnak, hogy az visszavonhassa az érintett taxisok engedélyét.
A települési önkormányzat jegyzője helyett az adóhatóság igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásból a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához szükséges adatokat, mivel a gépjárműadó-bevételek jövőre már teljes egészében az államot illetik az önkormányzatok helyett.
Foglalkoztatás támogatása
Az Országgyűlés 118 igen szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadta el a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló jogszabályt az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.
Átalakítják és három szintűvé teszik a támogatások rendszerét. Az első szinten a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása vagy a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, a második szinten a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg – ismertette az államtitkár.
A jogszabály szerint a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni. A törvény jövő márciusban lép hatályba, a részletszabályokat kormányrendeletben rögzítik majd.
Egyszerűbb közbeszerzés
A közbeszerzési eljárások gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja a közbeszerzési törvény keddi módosítása, amelyet 114 igen szavazattal, 11 nem szavazat és 45 tartózkodás mellett fogadott el a törvényhozás. Az új szabályozás az Európai Bíróság közbeszerzésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is alapul veszi.
Könnyítettek az ajánlattétel folyamatán, csökkentve az adminisztratív terheket, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára. Például a több mint két hónapig tartó építési beruházásoknál a kötelezően, biztosíték nélkül nyújtandó előleg mértéke 75 millió forintról 250 millió forintra emelkedik, vagyis az 5 százaléknyi előleget akár egy 5 milliárd forintos szerződéses értégig igénybe vehetik a cégek az eddigi 1,7 milliárd forint helyett.
Szorosabb időbeli korlátok vonatkoznak a jövőben a közbeszerzési eljárások bírálati szakaszára. A kizáró okok hiányát és az alkalmassági feltételek teljesülését az ajánlatkérőnek nem kell minden szereplő esetében ellenőriznie, elegendő ezt csupán a nyertesnél megtenni.
Számos más adminisztratív terhen is könnyítettek a közbeszerzéseknél, de például sz európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházásoknál nem lesz alkalmazható a nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás. A változtatások számos pontja már a kihirdetést követő napon, míg több része január 1-jén lép hatályba.
A kormány delegáltjai
Az ország három kiemelt térségi fejlesztési tanácsába delegálhat további tagokat a kormány, tekintettel arra, hogy az állam a működésükhöz a központi költségvetésből nyújt támogatást – tartalmazza a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogszabály módosítása, amelyet 113 igen szavazattal, 59 ellenében fogadott el a Ház.
A Balaton Fejlesztési Tanácsba a Miniszterelnökség társelnököt is kijelöl. A tanács 180 települést fog össze, köztük a 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosát jelentő Veszprémet. A Közép-Duna menti régió a paksi bővítés szempontjából jelentős, de a Miniszterelnökség a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsba is delegálhat egy tagot.
A tanácsokban tagsággal az érintett megyei közgyűlési elnökök és a megyei közgyűlések további egy tagja rendelkezik, valamint az operatív programokért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
Az országban tíz területi fejlesztési tanács működik, azokból három kiemelt.
blikk
