Az egyre fejlettebb terápiás lehetőségek 2000 és 2016 között már több mint 1.2 millió olyan rákbeteg életét mentették meg az USA-ban, akikre különben diagnózisuk alapján a biztos halál várt volna.
A Journal of Medical Economics című folyóiratban publikált elemzés bemutatja, miként járultak hozzá a 15 leggyakoribb daganattípus kezelésére a 2000 és 2016 közötti időszakban bevezetett új rákterápiák a daganatos halálozás 24 százalékos csökkenéséhez az Egyesült Államokban.
A számok
A PRECISIONheor egészségpolitikai elemző cég és a Pfizer gyógyszeróriás szakértői a közleményben ismertetik: a 15 vezető rákfajta – köztük a vastagbél- és végbélrák, a tüdő- és emlőrák, a non-Hodgkin-limfóma, a leukémiák, a melanóma, a gyomorrák és a veserák – ellen 106 új kezelést fogadtak el a hatóságok a nevezett időszakban.
AZ ÚJONNAN BEVEZETETT TERÁPIÁK JELENTŐS CSÖKKENÉST EREDMÉNYEZTEK A DAGANATOS HALÁLOZÁSBAN: A SZERZŐK BECSLÉSE SZERINT EGYEDÜL 2016-BAN 156 749 HALÁLESETET ELŐZTEK MEG A 15 LEGGYAKORIBB DAGANATOS BETEGSÉG PÁCIENSEINEK KÖRÉBEN.
A vizsgált 16 éves időszak során a 15 ráktípus összesített halálozása 1 291 769-cel volt kevesebb a modern kezeléseknek köszönhetően; ebből
- az emlőrák 127 874,
- a vastagbélrák 46 705,
- a tüdőrák 375 256,
- a prosztatarák 476 210,
- a non-Hodgkin-limfóma 48 836 esettel
járult hozzá a statisztika javulásához.
Egyértelműen javul a helyzet
A jó hírt kommentálva Joanna MacEwan, a PRECISIONheor munkatársa így fogalmazott:
„A közölt eredmények hozzásegítenek annak jobb megértéséhez, hogy vajon a daganatgyógyszerek kifejlesztésére szánt egyre jelentősebb összegek megtérülő befektetést jelentenek-e a gazdasági egészségpolitika szempontjából.Bár ezt a kérdést közvetlenül nem válaszoljuk meg, adataink mindenképpen arra utalnak, hogy a sikeresnek minősülő – például elfogadott új rákterápiákban megtestesülő – befektetés számottevő hasznot hajt a pácienseknek.”
„A kezelések eredményességét orvosi szempontból a klinikai vizsgálatok értékelik, de tanulmányunk bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a klinikumban túlélési előnyként jelentkező gyógyhatás a való világban is a betegek egészségét szolgálja – folytatta MacEwan –, és megerősíti azon korábbi kutatások következtetéseit, miszerint az új gyógyászati kezelések ténylegesen javítják a túlélési statisztikákat.”
Miközben a legtöbb daganattípus halálozása csökkent a vizsgált időszakban, egyes ritkább rákfajták áldozatainak száma némileg emelkedett: a pajzsmirigyráké például 825 fővel, a hólygráké pedig 7.768 fővel.
A TANULMÁNY EZT A NÖVEKEDÉST AZZAL MAGYARÁZZA, HOGY A SZÓBAN FORGÓ DAGANATFAJTÁKRA KEVÉS – A PAJZSMIRIGYRÁKRA 5, A HÓLYAGRÁKRA MINDÖSSZE 3 – ÚJ TERÁPIÁT JEGYEZTEK BE A BŐ MÁSFÉL ÉVTIZED ALATT.
A kutatás
A Pfizer által finanszírozott kutatás az USA nemzeti egészségügyi intézményeitől, így a Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központok (Centers for Disease Control and Prevention) nyilvántartásából, a Nemzeti Egészségstatisztikai Központ halálozási adataiból, valamint a SEER programból (Survival, Epidemiology and End Results – Túlélés, Epidemiológia és Kimenetelek) és az Egyesült Államok Rákstatisztikájából merítette az elemzéshez felhasznált adatokat. A szerzők a 15 leggyakoribb daganattípusra éves lebontásban kiszámolták az életkorral korrigált halálozási rátákat. Rögzítették a 100 000 főre jutó újonnan regisztrált esetek számát is is a teljes, valamennyi életkori, etnikai csoportot és mindkét nemet lefedő népességmintában. Végül kiszámították, hogy a 2000 és 2016 között megfigyelt, új kezelések bevezetésével összefüggésbe hozható változás a daganatos halálozásban hogyan fordítható át az évente megőrzött emberéletek számára.
A számok arra vallanak, hogy a korszerű gyógykezelések életmegőrző szerepe jelentős:
A HALÁLOZÁS VISSZAESÉSE AZOKBAN A GYAKORI RÁKTÍPUSOKBAN VOLT LEGINKÁBB TETTEN ÉRHETŐ, AMELYEKRE A LEGTÖBB ÚJ KEZELÉST ENGEDÉLYEZTÉK.
A tüdőrák, a mellrák, a melanóma, a limfóma és a leukémia halálozási számait érintették legpozitívabban a bevezetett terápiák.
„Az eredményeket persze kellő óvatossággal kell értelmezni, mérlegelve annak lehetőségét, hogy a megfigyelt halálozáscsökkenést valami más, az új kezelések bevezetésével párhuzamosan zajló trend magyarázza”
– figyelmeztetett MacEwan.
Hogy a külső tényezők – úgymint a dohányzási szokásokban, a népesség koreloszlásában, illetve a rákszűrési gyakorlatban bekövetkezett változások – lehetséges befolyását kiszűrjék, és elkülönítsék e hatásokat az új terápiákétól, a kutatók az egyes daganatok előfordulási rátáját is figyelembe vették, amelyben tükröződnek ezek a népességszintű tendenciák.
Nyilvánvaló, hogy a halálozás csökkenéséhez egyes ráktípusok esetében hozzájárult a szűrés hatékonyságának javulása is– hangsúlyozta a kutató.
– Például az emlő, a méhnyak, illetve a vastagbél és végbél daganatainak szűrésére kidolgozott programok mindvégig elég magas, 50 százalék fölötti részvételi aránnyal működtek, ami szintén közrejátszhatott a halálozási mutatók kedvező alakulásában.” A tanulmány nem számol továbbá a nem-gyógyszeres beavatkozások terén bekövetkezett előrelépésekkel, így a műtéti technika és a sugárkezelés fejlődésével sem, amelyek hasonlóképp pozitívan befolyásolhatták a halálozási trendeket.
Mindezzel együtt a szerzők azt sugallják, hogy a 2000 és 2016 között törzskönyvezett új gyógyszeres terápiák teljes hatását valószínűleg még így is alulbecsüljük, hiszen a gyógyszerek közül sokat a vizsgált időszak vége felé vezettek be, ezért a halálozásra gyakorolt pozitív hatásuk nagyja a vizsgálati periódus lezárulta utánra várható.
origo
