A kihelyezett táplálékok, nem megfelelő kerítések miatt is megjelenhettek a vaddisznók az udvarokban a Balaton környéki településeken, az elhanyagolt telkek pedig búvóhelyként szolgálhatnak számukra – mondta Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, aki nyomatékosan kér mindenkit, hogy ne etesse az állatokat, és ne menjen azok közelébe.

Méhes Dóra arra is emlékeztetett, lakott területen kizárólag hatósági engedéllyel lehet kilövést elvégezni.

Tehát, amennyiben valakinek problémája adódik azzal, hogy az ingatlanja területén vadállatok találhatóak, akkor bejelentést kell tennie – írásban vagy személyesen – a helyi önkormányzat jegyzőjénél, aki aztán ezt jelzi az illetékes rendőrkapitányságnak, amely hivatott arról dönteni, hogy hol és mikor lehet végrehajtani a vadállat kilövését, ugyanis lakott környezetben nem lehet bármikor vaddisznót kilőni. Természetesen, jegyezte meg, a jogosult vadásztársaság is értesítést kap mindezekről.

Sári Ferenc erdész tájékoztatott:

a vaddisznók túlszaporodása az egész országban bosszúságot jelent,

leginkább azonban a Badacsony és Zánka közötti partszakasz lehet érintett, illetve az utóbbi egy évben Balatonszepezd és Révfülöp az, amely kiemelkedő vaddisznó-problémával küzd, ami miatt szinte már napi szinten lehet velük találkozni.

Az említett Balaton-parti települések egy vékony sávként húzódnak a vadászterületek között – tette hozzá Sári Ferenc, aki úgy véli, a gondot az okozza, hogy a külterületeken nincs megfelelően gyérítve a vaddisznó-állomány. Mindezt jól mutatja, hogy nemcsak a belterületi lakosoknak, nyaralóknak jelentenek gondot, hanem a külterületen végzett mezőgazdaságban is súlyos károkat okoznak – fogalmazott, példaként említve, hogy az állatok gyümölcsöseket tesznek tönkre, és nem nagyon lehet már kukoricát, búzát sem termelni a területen.

Az erdész arról is beszélt, hogy a vadállomány-gyérítés jelenleg is zajlik, de nem elég hatékony. Sári Ferenc végül megjegyezte, a vaddisznó csak akkor támad, ha szorult helyzetben érzi magát.