1950. augusztus 4-én született Jónyer István, aki a hetvenes években a világ legeredményesebb asztalitenisz-játékosai közé tartozott.

Az úgynevezett kiflipörgetést ellenfelei sokáig nem tudták ellesni tőle.

Jónyer István, a Budapesti Spartacus versenyzője az asztalitenisz Tízek Bajnokságán Miskolcon. Jónyer az összesítésben 4. lett 6 győzelemmel, nyert Gergely Gábor 9 győzelemmel 1974. október 13-án (Fotó: MTI/Petrovits László)

Miskolcon látta meg a napvilágot, pályafutását tizenhárom éves korában a Diósgyőri VTK játékosaként kezdte. 1970-ben a Budapesti Spartacushoz igazolt, és a klub színeiben versenyzett visszavonulásáig, 1984-ig. 1975-ben lett először világbajnok, a férfi egyéni döntőben a jugoszláv Antun Stipančićot győzte le, 0:2-ről 3:2-re fordítva meg a mérkőzést.

A lyoni asztalitenisz EB-re készülő magyar válogatott tagjaként Tatán (1968)

Férfi párosban kétszer lett világbajnok, 1971-ben Klampár Tiborral, 1975-ben Gergely Gáborral. 1979-ben csapatvilágbajnoki aranyérmet nyert, s ezzel a magyar csapat megtörte az ázsiai egyeduralmat, maga mögé utasította a kínaiakat és a japánokat, ami világszenzációnak számított.

Klampár Tiborral férfi párosban a 6:1 arányban megnyert Magyarország-Anglia asztalitenisz Európa Liga versenyen a Sportcsarnokban (1970)

 

Az Európa-bajnokságokon kétszer szerzett aranyérmet férfi párosban (1972, 1974), kétszer pedig csapatban (1978, 1982). 1967 és 1982 között 6-szor egyéniben, 11-szer párosban és 8-szor vegyes párosban nyert magyar bajnokságot. Nemzetközi pályafutását 325-szörös válogatottként fejezte be 1984-ben. A válogatottból való visszavonulása után profi játékosként az osztrák Stockerauhoz igazolt, 2006-tól pedig a SV Salamander Kornwestheim 1894 csapatában játszott a német körzeti ligában.

A nevezetes kiflipörgetés az 5:2 arányban megnyert Magyarország–Anglia Szuper Liga asztalitenisz mérkőzésen (1978)

1996-tól a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöki tisztségét is betöltötte. 1997-től rövid ideig a magyar asztalitenisz-válogatott szövetségi kapitánya volt. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott. 2013-ban Prima-díjat, 2014-ben Magyar Örökség Díjat vehetett át. 2015-ben Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki. A 2015-ben alakult Európai Asztalitenisz Hírességek Csarnokának tagjai közé is beválasztották.

Mitsuru Kono ellen 2:1 arányban győzött az 5:1-re megnyert Magyarország–Japán asztalitenisz-versenyen a Sportcsarnokban (1969)

2018-ban elnyerte az Emberi Méltóságért kitüntetést, melyet azzal érdemelt ki, hogy a világ legeredményesebb sportolói közé tartozott, és az utánpótlás-nevelés terén is maradandót alkotott. 2019-ben a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság életműdíját vehette át.

Borítókép: Miskolc, 1974. október 13. Jónyer István, a Budapesti Spartacus versenyzője az asztalitenisz Tízek Bajnokságán Miskolcon. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Petrovits László. Azonosító: MTI-FOTO-873244

MTVA Archívum, Hirmagazin.eu